Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Juhász Antal: A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században
A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században Juhász Antal Imre Ferenccel 1973 őszén a szegedi vásárálláson ismerkedtem meg. Birkákat árult: hét anyabirkát, egy tavaszi kost és egy jerkét. Az állatvásárt akkoriban a körtöltésen kívül, a rókusi vasútállomástól nem messze tartották, a pesti út közelében. Megszólítottam a hatvanas éveiben járó gazdát. Szó szót követett, de nem sokat időztem, mert végig akartam járni a jószágvásárt és a zsibvásárt. Utóbbit a szegediek „ággyá kend fő'" piacnak nevezik, mert az eladásra szánt holmikat a földről, tápai gyékényről vagy használt kartondobozokról árulták. Fölírtam a gazda nevét, címét, és abban maradtunk, hogy mikor Balástyán járok, fölkeresem. Akkortájt a szegedi tanyák településtörténetét kutattam: térképeket, levéltári jegyzőkönyveket, összeírásokat böngésztem, kerestem a családok megtelepedésének írott emlékeit. A források között rátaláltam a felsőtanyai Imre család felmenőire is. 1730-ban Imre Adalbert és Bársony Péter jogot kapott arra, hogy a Szotyak kúttya megnevezésű kaszálót elfoglalhassa.1 1781-ből fennmaradt Imre András özvegyének, Szűcs Katalinnak a testamentuma.2 Az özvegy három fiút és egy lányt hagyott maga után. Katalin lányára 50 út szőlőt, 3 zsákos szántóföldet és 1 borjút testált, amit a végrendelet szerint már megkapott. A legöregebb fiú, Imre Mátyás a nagy kaszálótelekből 19 9/12 jugerumot (holdat), a belső, kis telekből 4 8/12 holdat, a szállásföldekből 9 7/8 holdat, a Franciahegyen lévő szőlőből 430 négyszögölet, Gergely és Gáspár fia a nagyobbik kaszálóból 39 7/12, a belső telekből 94/12 holdat, a szántóföldből 19 6/8 holdat, Franciahegyen3 1 MNL CSML, Szeged város tan.ir Tan. jkv 1724-1730. Idézi Bálint Sándor 1976.115. 2 MNL CSM L Szeged város Törvényszékének ir. 1775-1784. 1781. l.sz. 3 Franciahegy Fölsőváros szélén fekvő, feketeföldi szőlőhegy. 800 négyszögöl szőlőt jussolt.4 Tehetős gazdák gyakran két kaszálótelket birtokoltak: a városhoz közel, ahol a földek jobb minőségűek egy kisebb, és távolabb, a gyengébb homoktalajon egy nagyobb kaszálót. A családnak 14 hold belső és 60 hold külső kaszálótelekje volt. Imre Mihály és Antal az 1800-as években a fölsővárosi részen, Őszeszéken 168 hold, egy másik családtag 65 hold homoki kaszálót birtokolt.5 A 19. század első felében a család legmódosabb birtokosa Imre Mihály Szeged legtöbb adót fizető polgárainak 1839/40. évi jegyzékén 18. volt, évi 153 forint adót fizetett. 243 hold szántóföldje és kaszálója, hét kapa szőleje volt (1 kapa = 200 négyszögöl). Állatállománya 18 jármos ökör, 15 tehén, 10 igásló, 700 juh (Farkas 1985,401-403).6 A legmódosabb felsőtanyai gazda, Kordás Pál és Veszelka Ferenc után ő tartott legtöbb juhot a határban. A birkákat fogadott juhászok legeltették a fehértói szikeseken. Az 1850-es években Imre Antal volt a család legtekintélyesebb és legismertebb birtokosa. A szegedi tanyai gazdálkodók 1853-ban folyamodványt nyújtottak be a Helytartó Tanácshoz, melyben megalapozott érveléssel állást foglaltak Bécs terve: az alföldi tanyákfölszámolása ellen. Az előterjesztést Rengey Ferdinánd ügyvéd készítette és 271 gazda írta alá vagy látta el kézjegyével. Összeállították a „nevezetesebb és költségesebb tanyai épületek" jegyzékét: ebben 18 gazdaságot emeltek ki, közöttük a felsővárosi határrészről Imre Antalét.7 4 A kaszáló és a szántóföld mértékegysége a jugerum = 1200 négyszögöl kiterjedésű hold. 1 zsákos szántóföld = 1 hold, a szőlőt útban számolták. 100 út szőlő 400 négyszögöl terjedelműt jelentett. A család szántóföldjei hat darabban voltak. 5 MNL CSML Térképtár 57. 38. Sectio Vedres István és munkatársai készítették 1800 és 1822 között. 6 Farkas 1985,401-403. 7 A gazdák kérvényét 1: 01, D 122 Statthalt. 0 fém. Dől 1854.19130. F III. E41 (Több fontos részletét idézi Juhász 1989, 60-61). 357
