Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Purgel Nóra: "Áldás, békesség!" Szegváron. Adatok a református közösség történetéhez
Purgel Nóra Áldás, békesség!" Szegváron - Adatok a református közösség történetéhez A szegvári református templom jelenlegi hívei között a református és a katolikus vallású személyek keverednek, így a házasságkötésük idején sem volt egyértelmű, ki melyik templomban esküszik, vagy milyen vallású lesz a gyermeke. Voltak, akik egyértelműen református templomban tartották esküvőjüket, de ellenpélda is akad. Két, református vallású adatközlőm katolikus templomban esküdött, mert az anyósa így akarta, vagy a párja kérte erre, ennélfogva egyikük utódai katolikusok, másikuk gyermekei reformátusok lettek. Az erdélyi származású katolikus asszony férje református volt, így ők református templomban házasodtak össze és gyerekeiket is e hit szerint nevelték. Legidősebb református adatközlőmet és katolikus férjét Bereck József eskette össze, a menyasszony édesanyja kérésére, mert gyermekkorában Nagymágocson ő volt a lelkész. Emlékei szerint ők esküdtek először a felszentelt szegvári templomban. Családjukban református nevelést kaptak a gyerekek és az unokák is, akiket még vitt templomba a nagymama. Házasságkötés útján 1969-ben került a faluba, de szülővárosába mindig visszajáró, az ottani református templomot gyakran látogató Kádár Györgyné. A városban „nyitva volt a templomajtó" hétköznap is, tehát betérhetett, ha szükségét érezte. Nem volt templomi esküvője férjével, de gyermekeit és unokáit is a katolikus vallásra keresztelték a családi béke kedvéért. Szegváron a reformátusok külön temetkeznek, az öregfalusi8 temető bejáratától balra. Emlékeik szerint el volt kerítve a zsidó és a református temetőrész, de a kerítést lebontották. A zsidó részt nem gondozzák, mert nincs a faluban izraelita vallású lakos. A még élő rokonokon kívül a temetőgondnokság ápolja a sírok környékét, így nagyobb részben gondozott sírok vannak. Kovács Ferencné férjének sírján kereszt és kehely látható, hiszen ő vegyes házasságban élt férjével. Bánfi Antalné kisgyermek korából a Barabás doktor ravatalozására még emlékszik: az elhunyt unokájával a templom lépcsőjén szaladgáltak. Felnőttként az a véleménye, hogy szívhez szólóbban temet a református pap, mert saját gondolatait mondja el, bár a szülei temetése óta nem vett részt református temetésen. 8 A falu régebbi településrészéhez tartozó temető. Összegzés A többségében katolikusok által lakott faluban a református templom hívei élő közösséget alkotnak. A hétvégi találkozásaik, a szeretetvendégségek - melyek napjainkban a névnapok megünneplését is takarják - jó ismeretségeket, talán barátságokat is felélesztettek. Nagy Zoltán lelkész nemcsak kötelességből, hanem szeretetből, szívesen jár ki hozzájuk, hiszen mindig várják és szeretettel fogadják. Ebből a gesztusból is látszik, hogy nem kell egy közösségnek nagy dolgokat véghezvinni, a tagok lelkülete és személyisége, ezek hasonlósága a kulcsa a közösségi létnek. A református vallás követőinek ez a közösségi lét adja a megmaradás fonalát az elkövetkezendő évtizedekre. Az asszonyok néhányan megemlítették, hogy hiányzik az ökumené, a katolikus többséggel történő folyamatos érintkezés, közös istentisztelet, mely harmonikusabbá tenné az együttélést a faluban. Ennek kezdeményezésére reméljük, mihamarabb lépéseket tesznek. Köszönetét mondok Nagy Zoltán lelkész úrnak és valamennyi adatközlőnek az adatszolgáltatásért, és Kovácsné Nagy Erzsébetnek az adatok kigyűjtésében nyújtott segítségért. 350
