Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Purgel Nóra: "Áldás, békesség!" Szegváron. Adatok a református közösség történetéhez
Purgel Nóra Áldás, békesség!" Szegváron - Adatok a református közösség történetéhez Egy dátum nélküli, gépelt levéltöredék őrzi, hogy a Községi Elöljárósághoz fordul a tiszteletes úr, hogy biztosítsanak telket az épülő templomhoz. Feltehetően később, az 1936. július 26-án kelt levél a szegvári templomépítőktől érkezett a lelkészhez, akik panaszkodtak a kevés fizetés miatt. Már a főmérnököt is kérték, hogy változtasson a dolgokon, de az nem segített nekik. Ha továbbra is marad ez a bér, akkor kénytelenek lesznek feladni az építkezést. A levelet Lakatos András, Szőke István, Rácz József, László Mihály, Katorczi György, Berezvai István, Gerő Lajos, Vígh István, Szőke Lajos, Lipcsei Lőrinc, Vígh Mihály, Orosz Mihály írta alá. A nevek alatt láthatjuk, hogy egy Baranyi nevű munkás nem írta alá a levelet. A szegvári templomról egy képeslapot őriz a múzeumi gyűjtemény, melyet a lelkipásztornak címeztek. A fotót - mely alapján a lap készült - a lelkész készítette. A Lélek és Élet című folyóirat, 1942 decemberében a szegvári istentiszteletek és bibliaórák időpontjáról számolt be. A lap szerint mindig más és más gyülekezeti tag házánál folyt az istentisztelet. A hittanórákat és a konfirmáció előkészítőjét az imateremben tartották meg. Emellett Révész Imre tiszántúli püspök körlevele is olvasható a lapban, mely a háború utáni béke és szeretet melletti kiállásra, a krisztusi életpélda követésére buzdít. A templom felépítése A jelentős lélekszámú református közösséggel bíró Szentes város, és a többségében katolikus Mindszent község közrefogta az 1920-as évek végén Szegváron is egyházzá szerveződő közösséget (Várady 1991, 389). Kanász Nagy József református lelkipásztor buzgó munkája nyomán így alakulhatott meg a Mindszent- Szegvár-Derekegyház-Csongrádi református társegyházközség. Ebből később Csongrád városa kivált, de a kis települések együttműködése működőképes volt (Várady 1991, 313). Szegváron először egy iskolai tanteremben, majd Bécsi Sándor jegyző halála után az egyházra hagyott házban tartottak istentiszteleteket. A szegvári templomépítés költségeihez a fedezetet Gajda Ignác és felesége, Gilicze Julianna református egyháznak adományozott ingatlanának ára adta, melyről 1930. május 26-án ajándékozási szerződés is készült. Az építés költségeihez Szarvas Jánosné emlékei szerint helyi hívek - Vízaknai Zsófia tanítónő, Horváth Ferenc presbiter és Bartha Zsigmond gondnok - is hozzájárultak adományaikkal. A második világháború kitörése megakasztotta az építést, így az 1940-es évek végéig elhúzódott. Az építkezésen adatközlők szerint Orosz István építésvezető mellett Dedek József és fia, emellett a településen Zappanka néven ismert nő, valamint a Göndör Pista becenevű férfi dolgozott segédmunkásként. A templom belső festését és a falat díszítő táblákat Drahos István (1895-1968) szentesi grafikus tervezte, majd Horváth Ferenc helybeli szobafestő, presbiter és Pusztai József szentesi festő készítették el. Az épületet 1948. október 24-én Révész Imre tiszántúli püspök szentelte fel. A templom nagyobbik harangját Slezák László 1948-ban öntötte Budapesten, a kisebb 1910-ben Galíciából került Szentesre. Utóbbit dr. Rásponyi Pap Gedeon az első világháború idején hozta a városba, és Gilicze Antal által adományozta 1930 előtt az egyháznak. A templom falán Kanász Nagy József lelkész úr, Gajda Ignác és Gilicze Julianna hívek nevét, valamint Bécsi Sándor nevét festett felirat őrzi. Kaszás Sándor lelkész úr tevékenységéről egy márványtáblával emlékeznek meg a hívek, melyet azonban még nem helyeztek el állandó helyére. Felirata: „Kaszás Sándor és felesége Janka néni hűséges szolgálatuk emlékére 2010." Szegvári lelkipásztorok az anyakönyvek alapján Csák József 1945-től az 1950-es évek első feléig szolgált a szegvári társegyházközségben. Említések alapján szerették, mert nagyon közvetlen volt, elbeszélgetett a hívekkel. Munkáját Karasszon Dezső, Kanász Nagy József, Sándor Zoltán, Tóth Gábor és Veresegyházi László 346
