Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Purgel Nóra: "Áldás, békesség!" Szegváron. Adatok a református közösség történetéhez
Purgel Nóra Áldás, békesség!" Szegváron - Adatok a református közösség történetéhez Nem volt vegyes házasságkötés a katolikus templomban 1950-ben, 1953-ban, 1986-ban, 1992-ben, 1996-ban, 2005-ben, 2010-ben és 2013- ban. Az anyakönyvek megemlítik a reverzálist, mely ez esetben a gyermekek katolikus hitben felnevelést érvényesítő megállapodás volt. A vegyes házasságok engedélyezését is feljegyezte az anyakönyv, valamint a házasságok hívek előtti kihirdetését. Feltűnik, hogy az 1970-es évek közepétől nem gyakori, többször felmentést kapott a pár a hirdetés alól. Az állami anyakönyvekben is feljegyezték, ha református vallású volt a házaspár, vagy éppen a születendő gyermeket akarták e hitben nevelni. 1896-ban a faluban két evangélikus-református pár gyermeke követte egyértelműen a szülei vallását. Ez évben 348 születést jegyeztek be, melyekből utóbbi páron kívül 6 párnál volt az egyik fél református (5 nő, 1 férfi). A születendő gyermekek közül négy lány lett református az anyja vallását követve, míg ha az apa volt református, akkor nem követte őt vallásában az utód. Ezen felül felnőtt korban két pár gyermekei tértek át római katolikus vallásról a református hitre és az ágostai hitvallásra. Általánosan elmondható, hogy a református vallásúak nem a falu szülöttei: szentesiek, hódmezővásárhelyiek, orosháziak, ceglédiek, gyomaiak és békésiek voltak, míg a foglalkozásukat tekintve vasúti dolgozók vagy egy esetben idehelyezett molnár. > Református házasfél F/N Gyerekek vallása L/F Homogén vallású református család összes anyakönyvi bejegyzés 1896.1/5 4 2 348 1897.3/3 -12* 1 296 1945 7/1-/2 2 112 1946.2/2 1/1 1 108 1947.1/2 -/1 2 115 1948.7/4 3/5 1 139 1949.7/4 3/1 2 145 1950.3/6 1/2-135 1951.4/8 3/2 2 138 *az apa vallása ismeretlen 3. táblázat: A vegyes házasságban született gyermekek felekezeti hovatartozása. 1897-ben 296 bejegyzés volt a születési anyakönyvben, melyből egy evangélikus pár gyermeke követte szülei vallását. Hat párnál (három nő református, három férfi református) az egyik nő szegvári születésű, de itt is általánosítható, hogy nem helybeliek voltak (Szentes, Tiszasas, Hódmezővásárhely). Ha a nő volt református, akkor egy esetben egy kisfiú követte anyja vallását, másik két esetben az apa vallását. Ha a férfi volt református, akkor két lány és egy fiúgyermek római katolikus vallású lett, tehát az anyja hitét követte. Egy pár esetében a férfi vallása nem volt bejegyezve, így a nő evangélikus vallását kapta a gyermek. Két pár felekezetnélküliként szerepel a bejegyzésben, akik gyermekeiket római katolikus vallásúra vezettették át 1903- ban. Egy felnőtt áttérést is bejegyeztek, mely szerint 1937-ben katolikus szülők lánygyermeke református vallású lett. 1945- ben 112 gyermek született a faluban, akik közül két homogén református pár gyermekei (2 fő) és nyolc vegyes pár gyermekei (2 fiú) lettek reformátusok. A nyolc párból hét alkalommal a férfi volt református és egy párnál a nő. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek az anya vallását kapták megegyezés alapján. 1946- ban nem a református apa vallását kapták a gyerekek, a vallás továbbadása csak a református anyáknál megfigyelhető. A következő évben szintén ez a tendencia, de egy esetben mégsem lett református a kislány. 1948-ban két esetben adta tovább vallását az édesapa, de itt is a női fél valláskövetése az irányadó. A következő esztendőben egy esetben egy református apa vallását vette fel leánygyermeke és egy esetben nem követte református anyját a leány, tehát katolikus vallású lett. Az 1950-es adatok szerint az anya vallása a domináns, de háromszor az apa katolikus vallását adták a gyermeknek. 1951-ben szintén az anya vallása domináns, de egy kisfiú és két kislány lett katolikussá. 1952 májusától az anyakönyvi bejegyzések nem jelzik a vallási hovatartozást. Az állami házasságkötések - melyek leginkább tavasszal és ősszel köttettek - anyakönyvéből kiderül, hogy leginkább idegen származású, nem Szegváron született református felek kötöttek itt házasságot. Még az is előfordult, hogy semmi 344
