Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Oravecz Hargita: Szekeres László emlékére. Földbeásott agyatárolók a Kőrös-kultúra Ludas-Budzsák-i településen
Oravecz Hargita Földbeásott agyagtárolók a Körös kultúra Ludas-Budzsák-i településén formája a budzsáki tartályok alakjára hasonlít. Sártapaszból készült, kb. 50 cm átmérőjű kerek kupolát raktak föléje, amit a gödör tároló része felett alakítottak ki. A kupola utólag behorpadt, de járószint fölé emelkedő szakaszát, kb. 20 cm-ig még meg lehetett figyelni. Ezt a részt radiálisán elhelyezett lécekkel fedték le, amelyek látható nyomot hagytak a tapasztáson. Nyílása hengeres kialakítású, és a járószint fölé nyúlik, 53 cm magas, szájrésze körben tapasztott. A tároló betöltésében laza szerkezetű barna föld van. A gödör raktározó részébe - ami a kupolás rész alá esik - egy alacsony kb. 6 cm magas, 24 cm széles szájú tálat helyeztek, amelynek tartalma nem ismert (Makkay 2007,176-177, Fig. 11-112). Földbe ásott hombárban tároltak a tiszajenői házban is, az épület sarkában egy nagyobb méretű hombár látott napvilágot, amit Selmeczi László már sérült állapotban tárt fel, felső szakaszát szántás pusztította el (Selmeczi 1969, 17-22, Raczky 1976,171-189,1-2. kép). Összegzés A budzsáki, a noszai, a kotacparti, az endrődi és a tiszajenői tárolók révén a Körös kultúrának a külső földalatti tárolóit ismerhettük meg. Nagy segítségünkre voltak ebben a néprajzi megfigyelések, amelyeket XIX-XX századi a külső gabonatároló vermekről jegyeztek fel. Részletesebben a budzsáki tárolókat tárgyaltuk. Rekonstruáltuk az alakjukat és a méretüket valamint a készítésmódjuk és a használatuk főbb mozzanatait. A betöltésüket és a kapacitásukat vizsgálva jutottunk arra a következtetésre, hogy egyszerre többféle funkciót láttak el. Nyáron a szezonális élelmiszerek rövid távú tartalékolását, frissen tartását, ősztől-tavaszig tartó időszakban pedig a gabona hosszabb távú tárolását szolgálták. A Körös települések a külső földalatti tárolásnak több változatát ismerték. Mint láttuk, Budzsákon, Noszán és valószínűleg Gyálaréten is gödrökben és agyagtartályokban, Kotacparton gödörben és égetett hombárokban, Endrődön vermekben, budzsáki tárolókhoz hasonló gödrökben és edényekben, a tiszajenői házban pedig félig elásott hombárban raktároztak. Ezek közül majdnem mindegyik más és más tárolási módot képvisel. A bemutatott tárolók révén a földbe ásott tárolóknak csak töredékrészét ismerhettük meg. Feltételezzük, hogy a Körös telepeknek voltak más, romlandó anyagból - néprajzi analógiák szerint, fából, bőrből, vesszőből (Füzes 1984, 13-84) - készült és még eddig nem azonosított tárolói is. Végső következtetéseként megállapíthatjuk, hogy a neolitikus közösségek már kezdettől fogva széleskörű ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeztek a megélhetést biztosító tárolásról.17 17 Ezúttal is szeretném megköszönni Szekeres Ágnesnek a Szabadkai Városi Múzeum osztályvezető régészének, a budzsáki tárolók feldolgozásához nyújtott önzetlen segítségét és támogatását. 23
