Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó ébresztésére alkalmasak, a sajtóról szóló 1914. XIV. te. 11 §-ának negyedik bekezdése értelmében engedély nem adható”. A munkatársak ellen sajtópörök indultak (1932-ben pl. 9 volt folyamatban,), többen, pl. Nádas Endre, Tauszig Zoltán emiatt 2-2 hónapot ült fogházban, s 1940: maga a szerk. is erre a sorsra jutott. - A lap felelős kiadója 1933/38: Falus Ervin volt. - A munkatársi gárda rekrutációja három forrásból történt: részben a régi, de Bécsből már hazatértek, részben a továbbra is emigrációban élők, részben a már itthon jelentkező újak alkották a szerzői kört. Volt fluktuáció, egyesek egy idő után kiváltak, de helyükre újak léptek. Az írók, költők közül, Kassák mellett, a jelentősebbek Déry, Illyés, Nádass József, Németh Andor, Zelk Zoltán és Vas István (József Attila csak kétszer szerepelt, s Radnóti sem sokszor), a többség az ún. „elsüllyedt irodalom” tagja volt. A „politikus" szerzők közül a legjelentősebb Justus Pál, a „szociológusok” közül Jócsik Lajos, Szirtes Andor, a filmelmélet terén Gró Lajos, a szociofotósok közül Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Müller Miklós, az előadó művészetben Simon Jolán, a zenében Justus György, a tánc- és mozgásművészetben Nagy Etel, Gárdos Magda stb. A külföldön élők közül megemlítendő Kállai Ernő és Moholy-Nagy László neve. A lap élt a minőségi grafika lehetőségeivel (címlapon, szöveg közé tördelve), így pl. Picasso rajzai is föltűntek. Fordításokat is közöltek, irodalmi és politikai szövegeket is. A szerzők egy része mai perspektívából „névtelen" szerző, a lap azonban megtalálta az ő helyüket és szerepüket is. — Könyvkiadás: A Munka könyveket is adott ki (vagy egyes esetekben nevét adta a szerzői kiadásokhoz). - Kassák Lajos: 35 vers (1931),- Nádass József: Te és Ti (1931, e könyvet elkobozták), - Gró Lajos: Az orosz filmművészet (1932), - Kis Ferenc: így vagyunk együtt (1932),- A második orosz ötéves terv (1932), - A mi életünkből. A Munka első fotokönyve (1932), - H. Jager: Mi a hitlerizmus, ford. Gró Lajos (1933),- Kassák Lajos: Napjaink átértékelése (1935),- Bánáti Oszkár: Áfonya (1936), - Keleti Jenő: Asszony és kenyér (1936), - Murányi Kovács Endre: Börtön (1936), - Havas Endre: Sebesülten (1937). A költségeket a szerzők vagy „a Munka köré tömörült fiatalok viselték”. - A lapnak Munka kultúrstudiója címmel (1932) melléklapja is volt, ezt Gró Lajos szerkesztette, s 1 száma jelent meg. — A Munka jelentősége elsősorban kulturális: irányultsága, munkatárs- és olvasótoborzó szerepe, általában: közösségépítése a m. ellenkultúra fontos intézményévé teszi. (E szerepét az újszerű, részben nem-verbális eszközök, pl. a szociofotó, a szavalókórus is erősítették.) /r: ÚMIL II. 1420., M. Pásztor József: Kassák Lajos folyóirata, a Munka. MKsz, 1967. 2. sz., Kálmán Lászlóné: Dokumentum 1926-1927Munka 1928-1939. Repertórium. Bp. 1972., Program és hivatás. Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Bp. 1978. 534-539., Csapiár Ferenc: Kassák Munka-körének szociofotó mozgalma. Tiszatáj, 1969. 3-4. sz., Uő: Radnóti és a Munka. It, 1969.2. sz., Uő: Kassák Munka-köre ésa modern építészet. Magyar Építőművészet, 1970. 3. sz., Uő: A Munka-kör zenei tevékenysége. Magyar Zene, 1971. márc., Tüskés Tibor: A Dokumentum és a Munka repertóriuma. Könyvtáros, 1973.4. sz., Konok Péter: A Munka-kör szellemi, politikai hátországa. Múltunk, 2004.1. sz., K. Horváth Zsolt: Kulturális vonzások és baloldali választások. A Munka-kör és a „társadalmi tér" kettős fogalma, 1928-1932. - Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások. Szerk. Bíró Annamária, Boka László. Nagyvárad-Bp., 2014. 257-270. Nagy Lajos (Apostag, 1883. febr. 5. - Budapest, 1954. okt. 28.) író, publicista. — Sz: Nagy Júlia cselédlány, apja ismeretlen (az apjaként hírbe hozott Basa Lajos ref. lelkészfiú vagy a Basch nevű helyi zsidó bérlő csupán föltételezés). — F: 1935-től Szegedi Boris (1895-1967) írónő. — Isk: 1889/93: az elemit Bp.-en végezte, 1893/1901: a bp.-i evangélikus főgimn., majd a VIII. kér. állami főgimn. tanulója, 1901: jelesen érettségizik. 1901/06. a bp.-i egy. mat.-fiz., majd joghallgatója, diplomát nem szerzett. — Mh: 1904: magántanító a horvátországi Tezerovac- Suhopoljéban Jankovich Bésán gyerekei mellett. 1906: szolgabíró Abaújszántón. 1910/?: Bp.-en a Munkásbiztosító Pénztár napidíjasa, 1915/17: katona, segédszolgálatosként a piliscsabai tábori kórházban írnok. 1917 tavasza: fölmentik a katonai szolgálat alól. 1923/?: az Adriai Biztosító 227
