Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó kezdett, montázsokat, grafikákat készített. 1930: már Kassák tanítványaként szerepelt a Magyar Könyv- és Reklámművészek kiállításán, tagja lett a Munka szociofotó körének. 1932: fotói megjelenteké mi életünk c. kötetben, amelynek címlapját is ő tervezte. Ettől kezdve rendszeresen tervezett borítókat, könyveket. Munkásságában összefonódott tipográfia, könyvtervezés és fotó. — Kiállításai: 1930: Könyv- és Reklámművészek Társasága, Bp., 1931: A Munka I. csoportkiállítása, Bp., A Munka II. csoportkiállítása, Bp. (Bass Tiborral és Haár Ferenccel), 1932: A Munka III. csoportkiállítása,Bp.,Bécs, Pozsony, A CIRPAC második kiállítása, Bp., A CIRPAC harmadik kiállítása, Bp., 1933: Nemzetközi Iparművészeti Triennálé, Milánó, 1937: Budapesti Nemzetközi Fényképkiállítás. - Egyéni kiállítások: 1973: Magyar Nemzeti Galéria, Bp., Bakony Múzeum, Veszprém, Zodiákus Klub, Esztergom, 1974: József Attila Könyvtár, Makó, Magyar Kultúra Háza, Berlin, 1976: KLTE, Debrecen, 1979: JózsefAttila Könyvtár, Miskolc, 1989: Fotóművészeti Galéria-Műcsarnok, Bp., 1995: Kassák Múzeum, Bp. - Fotóinak és könyvborítóinak oeuvre-katalógusa: Lengyel Lajos 1904-1978. Szerk. Vadas József. Kecskemét, 2010.233-292. — Főbb cikkei: Magyar Grafikai Almanach (1933: A megváltozott élet és a tipográfia), Papír- és Nyomdatechnika (1953: A szocialista könyv művészi kialakításáért, 4. sz.), Magyar Grafika (1963: Csillag Vera könyvművészeti munkássága, 6. sz„ 1965: A tömegkönyvek esztétikája, 6. sz.), Typographie [Berlin] (1965: Typographie und Buchkunst in Ungarn, 11. sz.), Kortárs (1967: Kassák Lajos, a tipográfus, 3. sz.), Vengerszkaja Knyiga (1967: A modern magyar könyvművészet fejlődéséről) stb. — M: Haár Ferenc munkássága. Bp. 1969. ír. Lengyel Lajos 1904-1978. Bev., az oeuvre-kat.-t összeáll, a könyvet szerk. Vadas József. Kecskemét, 2010. (A magyar fotográfia történetéből 49.), Haiman György: Lengyel Lajos hatvan éves. Magyar Grafika, 1964.6. sz., Murányi-Kovács Endre: Lengyel Lajos - Gutenberg-díjas. A Könyv, 1965. 8. sz., Frank János: Lengyel Lajosnál. ÉS, 1966. okt. 8., Zelk Zoltán: Négyszemközt. Interjú Lengyel Lajossal. Tükör, 1967. febr. 7. Pásztor József: Lengyel Lajos. Irodalmi Szemle, 1971. 1. sz., Rényi Péter: Egy magyar avantgardista útja. Magyar Grafika, 1971. 6. sz., Szíj Rezső: Lengyel Lajos könyvművészete. A Könyv, 1973. 2. sz., P. Brestyánszky Ilona: A tipográfia művésze. ÉS, 1975. febr. 10., Végvári Lajos: Lengyel Lajos emlékkiállítása. Fotó, 1979.1. sz., Lengyel János: Lengyel Lajos képeihez. Fotóművészet, 1982. 3. sz., Emlékülés Lengyel Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából. Magyar Grafika, 1985. 1. sz.. Vadas József: Lengyel Lajos, a fotóművész. Fotóművészet, 1990.1. sz., Csapiár Ferenc: Lengyel Lajos fotói. 1926-1977. Katalógus. Bp. 1995. Madzsarné Jászi Alice (Nagykároly, 1877. máj. 25. - Budapest, 1935. aug. 24.) a modern női testkultúra mo.-i úttörője, mozdulatművész, Jászi Oszkár és Viktor testvére. — Sz: Jászi (Jakubovics) Ferenc (1838-1910) orvos, Liebermann Róza (1853-1931). — F: 1901-től Madzsar József (1876-1940/44?) fogorvos, könyvtáros, politikus. — Gy: Madzsar Lili (1902-). — Isk: 1911: Berlinben, 1911/12: Loftusban (Norvégia) a Mensendieck-féle női testkultúra intézetben tanul, 1912: diplomázik. 1929: Bp.-en mozdulatművészeti oklevelet szerez. — A család, amelyben szocializálódott, nagy társasági életet élt, s ezt a gyakorlatot férjhez menve, majd Nagykárolyból Bp.-re költözve ő maga is folytatta. Otthonuk „népszerű értelmiségi találkozóhellyé", a baloldali szubkultúra egyik centrumává vált. „Mindenki”, aki „számított", a Huszadik Század, a Népszava, a Világ, a Nyugat szerzői, sok művész stb. megfordult itt, így pl. Szabó Ervin is, akinek 1907/18: a kedvese lett. (E „viszonyt" a férj elnézte.) Az ösztönző intellektuális légkör nagyban alakította érdeklődését, végső soron tevékenységi területe megválasztását is. — Mh: 1912. máj. 1.: megnyitja Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetét (az 1920-as évekvégétől: Madzsar Alice Intézet), amelyben 1922: elindul a tanárképzés is. Az iskolát 1937: betiltják. Munkássága során nemcsak a tanult módszert „fejlesztette tovább gyógy-gimnasztikai vonalon. Mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellem mozdulati kifejezését. Ennek alapján alakította ki művészi tánctechnikáját kompozíciói számára [...]. Az 1920-as évek elejétől kezdve Hevesy Iván és Palasovszky Ödön avantgárd kollektív színpadi törekvéseivel találkozva a mozgást a művészi kifejezés 224
