Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó

Lengyel András

Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó

elmebetegségeiről, 1. sz.). Természettudományi Közlöny (1910: A narkózis utáni vágy, S12. sz.), Közegészségügy (1910: Elmebetegszállítás és utiszámla, 259., 1913: Alkohol és öngyilkosok statisztikája, 118.1914: Alkohol és elmebetegség, 76.), Huszadik Század (1914: Pszichoanalitikai problémák, 1. sz.), Nyugat (1914: Egy versmondó betegről, 5. sz., 1929: Nemzeti géniusz és pszichoanalízis, 3. sz., 1933: A pszichoanalízis mint módszer. Hermann Imre könyve, 13-14. sz.), Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse (1914: Psychoanalytische Beleuchtung eines Falles von Dementia praecox, 367-375., 1919: Die Phasen des Selbstbewusstseinkeites, 93-101., 1922: Über das Zeitgefühl, 421-439., 1923: Psychoanalytische Spuren in der Vor-Freudeischen Psyichiatrie, 48-57, Von den „Pathoneurosen” zur Pathologie der Neurosen, 311-322., 1924: Die Psychonaurose eines Frühgeborenen, 423-433.), Das Psychoanalytische Volksbuch, Hrsg. Paul Feder-Heinrich Meng (1926: Der Sinn der Geiteskrankenheiten. Phlege des Geiteskranken, 403-409.), Imago (1931: Über Struktur und Dynamik des psychischen Apparates, 495-517., 1933: Psychopatologie alltäglicher telepathischer Erscheinungen, 529-546.), Lélekelemzési tanulmányok (1933: Az álom és az elmebetegségek munkája, 143-154.), Psyche (1946: Brief eines Entronnenen, 266-268.), Thalassa (2001: Felemelkedés az ösztönnyelvtől az emberi beszédhez, 77-117.) (...). — M: Tudnivalók az elmebetegek ápolásáról. Kérdések és feleletekben. Bp. 1912. - Zur Psychoanalyse der paralitytischen Geistesstörung. Leipzig - Wien - Zürich, 1922. (Ferenczi Sándorral.) - Búcsúm a Sárga Háztól. Doktor Pfeiflein Telemach különös írása az elmebetegek felszabadításáról. Bp. 1927. (Ism: i. e., Az Est, 1927. dec. 20. 14., Lovászy Márton, Esti Kurír, 1927. dec. 21. 8., В. Gy. Magyarország, 1927. dec. 22. 14., sz. zs., Újság, 1927. dec. 23. 11., Szilágyi Géza, PN, 1928. jan. 21. 11., Takács Mária, Századunk, 1928. 61-62., Ignotus, Nyugat, 1928. 5. sz. 380- 383.) - Hinter der gelben Mauer. Stuttgart- Berlin, 1928. (Az előbbi német verziója.) - Sigmund Freud: Álomfejtés. Ford. Bp. 1935. - Sigmund Freud: Az ősvalami és az én. Ford. Bp. 1937. - Mes adieux á la maison jaune. Ouvrage tres insolite du Dr. Télémaque Pfeiflein sur la

liberation des malades mentaux. Paris, 1986. - Az Ismeretlen Fuvaros. Bp. 2003.

ír. Gulyás XIV. 22., MÉL 1:732, (...) Hárdi István: Hollós István 1872-1957. Ideggyógyászati Szemle, 1957. 51-53., Uő: István Hollós. International Journal of Psycho-Analysis, 1957. 280-281., Uő: Hollós István. Orvosi Hetilap, 1982. 3099-3100., Erős Ferenc: Hollós István tanulmánya elé. Pszichológia, 1985. 612-615., Lengyel András: Kosztolányi, Hollós István és a nyelv pszichoanalitikus fölfogása. Új Forrás, 1998.8. sz., Fónagy Iván: Beszámoló Hollós István „Der Aufstieg von der Triebsprache zur mensschlichen Sprache"című kéziratáról. Thalassa, 2002.1-2. sz., Takács Mónika: A beszéd hídja, a folyam medre. Előszó Hollós István nyelvelméleti kéziratához. Thalassa, 2002.1-2. sz., Takács Mónika: Ösztönkésztetés és ikonocitás. = Typus Budapestiensis. Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Bp. 2008. 261-276., Miklós Barbara-Takács Mónika: „Az élő hang"- a nyelv ösztönlélektani alapjai. Lélekelemzés, 2015. 1. sz.

Hollós József, 1884-ig Hoffmann (Kecskemét, 1876. aug. 22. - Brewster [USA], 1947. szept.

13.), orvos. — Sz: Hofmann Lázár kereskedő, Kohut Katalin. — F.: 1903. máj. 1-től Moór Gizella (...). — Gy: Hollós Klára (1904-?), Hollós Erzsébet (1905-?) (...). — Isk: 1886/94: a kecskeméti főreálisk. növendéke, 1894: érettségizik. 1894/99: a bp.-i m. kir. tud. egy. orvosi karának hallgatója, 1899: orvosdr. 1905: törvényszéki és iskolaorvosi vizsgát tett. — Mh: 1899/1905: a bp.-i egy. kórbonctani intézetében gyakornok, majd tanársegéd, 1904/05 telén hajóorvos, majd Amerikából hazatérve 1905/19: Szegeden kórházi kórboncnok főorvos (párhuzamosan magánrendelőt is vitt), közben 1914/15: az orosz fronton katonaorvos. 1919: Bp.-en az egészségügyi népbiztosság munkatársa. 1924/47: az USA-ban a youngstowni (Ohio) Szent Erzsébet Kórház patológus főorvosa. Magánpraxist is folytatott.

— Kórboncnok (patológus) volt, de nevét széles körben az alkoholizmus és a tüdővész elleni küzdelme tette ismertté. 1905: antialkoholista folyóiratot és 1905/16: füzetsorozatot indított, 190?: megalapította a Good Templar páholyt.

214