Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából. Ötvenöt címszó Lengyel András Egy adott közösség kultúrájában az adott időszakban viszonylag jól megkülönböztethető egy mainstream és egy marginális övezet. Utóbbiban is felfedezhetők az adott kultúra főbb sajátosságai, de a mainstream karakterjegyeiből sok minden hiányzik belőle, és számos új vonása is van. Színezi a képet az úgynevezett szubkultúrák léte, amelyek nagyon pontosan követik a társadalom antagonizmusait. Ráadásul a marginális övezetben nagyon bonyolult folyamatok zajlanak, megjelenik például a mainstream kultúrával szembenálló kulturális oppozíció, az ellenkultúra. Előbb csak, mint lehetőség, majd ha a körülmények lehetővé teszik, egyre összetettebb és szervezettebb alakban, egyre láthatóbban. Ez szükségképpen van így, a modern társadalmak antagonisztikus tagoltságúak, és ez bonyolult kódolással ugyan, de ki is fejeződik. Az ellenkultúra persze a peremen születik meg, de bizonyos esetekben úgy megerősödik, hogy váltókultúraként léphet föl. Az 1918 előtti magyar ellenkultúra például ilyen volt. A kislexikon, amelyből az alábbi szócikkek valók, az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikona. Később is, ma is volt, illetve van ellenkultúra, s ezekkel szintén érdemes lenne foglalkozni. Az én kutatói korszakom azonban az 1945 előtti évtizedek története. S ami e személyes okokon túlmutat: az, amit én kutatok, az a magyar ellenkultúra alapozó periódusa volt. Minden későbbi ebből nőtt ki. Az ellenkultúra heteronóm természetű. Értelemszerűen vannak nagy és kis személyiségei, hősei és árulói. A zsenik és a kisebb tehetségek, sőt olykor a dilettánsok együtt alkotják - az utóbbiaknak is megvan a maguk szerepük. A kiválogatott szócikkek szereplői között értelemszerűen a kicsik is helyt kapnak. Két okból. Egyrészt ők igen kevéssé ismertek, nem árt tehát legalább regisztrálni őket. Másrészt, egy ellenkultúra erejét és elterjedtségét, paradox módon, éppen a kisebbek elterjedtsége jelzi: minél több kicsi tartozik egy ellenkultúrához, annál elterjedtebb egy ilyen kulturális oppozíció, mert létük azt bizonyítja, hogy egyre több embert hat át ez az új beállítódás. Az egyes szócikkek jellege - a címszó jelentősége stb. szerint - eltérnek egymástól: vannak vázlatosabb és részletezőbb szócikkek. De szerkezetük lényegében csak kicsit módosul. A felépítést jól tagolják az alkalmazott rövidítések: Sz = szülők, F = férj, feleség, Fm = főbb művei, Gy = gyerekek, Isk = iskolai tanulmányok, Mh = munkahelyek (állások), Cikkek/írások = publikációk, M = művei (könyvei), Ír = irodalom, a róla szóló írások. A címszók figyelmes olvasója észreveszi, hogy olykor megoldatlanságokra utaló, például (...)-ok jelzik, vannak a szövegben tisztázatlanul maradt részletek. Ezt, jó magyar szokás szerint, el lehetne maszatolni, de ezzel egy valós problémát is elfednénk. A kutatásnak azonban azt is illik bevallani, amit még nem tud. Rövidítések: BH = Budapesti Hírlap Gulyás = Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I-XIX. köt. Bp. 1939-1944; 1990-2002. It = Irodalomtörténet ItK = Irodalomtörténeti Közlemények 189
