Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó

Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából. Ötvenöt címszó Lengyel András Egy adott közösség kultúrájában az adott idő­szakban viszonylag jól megkülönböztethető egy mainstream és egy marginális övezet. Utóbbiban is felfedezhetők az adott kultúra főbb sajátos­ságai, de a mainstream karakterjegyeiből sok minden hiányzik belőle, és számos új vonása is van. Színezi a képet az úgynevezett szubkul­túrák léte, amelyek nagyon pontosan követik a társadalom antagonizmusait. Ráadásul a mar­ginális övezetben nagyon bonyolult folyamatok zajlanak, megjelenik például a mainstream kultúrával szembenálló kulturális oppozíció, az ellenkultúra. Előbb csak, mint lehetőség, majd ha a körülmények lehetővé teszik, egyre összetettebb és szervezettebb alakban, egyre láthatóbban. Ez szükségképpen van így, a modern társadalmak antagonisztikus tagoltságúak, és ez bonyolult kódolással ugyan, de ki is fejeződik. Az ellenkultúra persze a peremen születik meg, de bizonyos esetekben úgy megerősödik, hogy váltókultúraként léphet föl. Az 1918 előtti magyar ellenkultúra például ilyen volt. A kislexikon, amelyből az alábbi szócik­kek valók, az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikona. Később is, ma is volt, illetve van ellenkultúra, s ezekkel szintén érdemes lenne foglalkozni. Az én kutatói korszakom azonban az 1945 előtti évtizedek története. S ami e sze­mélyes okokon túlmutat: az, amit én kutatok, az a magyar ellenkultúra alapozó periódusa volt. Minden későbbi ebből nőtt ki. Az ellenkultúra heteronóm természetű. Értelemszerűen vannak nagy és kis személyi­ségei, hősei és árulói. A zsenik és a kisebb tehet­ségek, sőt olykor a dilettánsok együtt alkotják - az utóbbiaknak is megvan a maguk szerepük. A kiválogatott szócikkek szereplői között érte­lemszerűen a kicsik is helyt kapnak. Két okból. Egyrészt ők igen kevéssé ismertek, nem árt tehát legalább regisztrálni őket. Másrészt, egy ellenkultúra erejét és elterjedtségét, paradox módon, éppen a kisebbek elterjedtsége jelzi: minél több kicsi tartozik egy ellenkultúrához, annál elterjedtebb egy ilyen kulturális oppozí­ció, mert létük azt bizonyítja, hogy egyre több embert hat át ez az új beállítódás. Az egyes szócikkek jellege - a címszó jelentő­sége stb. szerint - eltérnek egymástól: vannak vázlatosabb és részletezőbb szócikkek. De szerkezetük lényegében csak kicsit módosul. A felépítést jól tagolják az alkalmazott rövidítések: Sz = szülők, F = férj, feleség, Fm = főbb mű­vei, Gy = gyerekek, Isk = iskolai tanulmányok, Mh = munkahelyek (állások), Cikkek/írások = publikációk, M = művei (könyvei), Ír = irodalom, a róla szóló írások. A címszók figyelmes olvasója észreveszi, hogy olykor megoldatlanságokra utaló, például (...)-ok jelzik, vannak a szövegben tisztázatlanul maradt részletek. Ezt, jó magyar szokás szerint, el lehetne maszatolni, de ezzel egy valós prob­lémát is elfednénk. A kutatásnak azonban azt is illik bevallani, amit még nem tud. Rövidítések: BH = Budapesti Hírlap Gulyás = Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I-XIX. köt. Bp. 1939-1944; 1990-2002. It = Irodalomtörténet ItK = Irodalomtörténeti Közlemények 189

Next

/
Thumbnails
Contents