Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Sipos József: Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra
Sipos lózsef Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra (helsinki) munkás- és katonatanács a finn kerületi bizottsággal, a keleti tengeri flotta központi bizottságával és a paraszttanáccsal közösen tartott gyűlésen „Kornyilovot csapataival együtt ellenforradalmár áruló"- nak nyilvánította. Követelték: az összes hatalmat a „forradalmi demokráciának adják át, a polgári újságokat tiltsák be, minden rendeletet és parancsot csak a forradalmi bizottság jóváhagyásával küldhessenek el."8 íme, amikor e hetilap a gyakran emlegetett Munkás- és Katonatanácsok mellett a Paraszttanácsot is megemlítette. A Magyar Lobogó következő heti száma már arról is írt, hogy a pétervári Munkás- és Katonatanács tagjai között a szeptember 13-i, maximalista határozat elfogadása miatt kiéleződtek az ellentétek. Megírták: a bolsevikok „feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a háborúnak véget vessenek. Ezért szocialista kormányt és azonnali fegyverszünetet követelnek." A másik irányzat szélsőségeseinek véleménye szerint a katona- és munkástanácsok „az országot kaotikus állapotba vitték”, és ezzel veszélyeztetik „Oroszország nagyhatalmi állását."9 Az októberi forradalomról Ahetilap 1917. november 18-i száma az Oroszországi helyzet című cikkben így foglalta össze a további fejleményeket: „Oroszországban gyorsan követik egymást a meglepetésszerű forradalmi események." A cári uralom megdöntése után a helyébe lépett Miljukov-féle forradalmi kormány, ezt megbuktatta Kerenszkij. Az ő kormányát pedig november 7-én a munkás- és katona-forradalom. Ekkor lett Lenin a miniszterelnök. E kormányváltásokat a cikk így magyarázta: „ezek a forradalmi kormányok letértek arról az útról, amelyen indultak: figyelmen kívül hagyták a nép akaratát, mely őket a hatalomba juttatta, odaadták magukat az antant eszközeivé.”(E mondat is hasonlít Szabó István stílusára! - S. /.) A cikk elismerte: „a Lenin kormánynak [...] becsületes, komoly törekvése volt a békekötés", 8 Magyar Lobogó 1917. október 23. 6. 9 Magyar Lobogó 1917. október 30. 5. mert elhatározta, hogy az összes hadviselő félhez felszólítást intéz háromhavi fegyverszünet megkötésére, és a béketárgyalások azonnali megkezdésére. Sőt kijelentette, ha az antant szövetségesek nem lennének hajlandók e javaslatukat elfogadni, akkor „Oroszország különbékét kötne a központi hatalmakkal". Tehát e hetilap és a Gazdapárt vezetősége továbbra is szimpatizált Lenin-kormányával.10 11 A békéről szóló dekrétumról gyakran írt a Magyar Lobogó. Annál kevesebbet a földről szóló dekrétumról. A kérdés: miért? Arról csak 1918. március 24-i számban találtunk A forradalmi Oroszország agrárpolitikájáról címmel rövid cikket. Az sem a Gazdapárt vezetőinek a véleményét tartalmazta, hanem Bernát István, a Gazdaszövetség igazgatója által március 12-én, az OMGE közgazdasági szakosztályának ülésén tartott előadás rövid összegzését. Bernát előadásában kiemelte, hogy a bolsevikok uralomra jutásukat követően egy nappal, tehát 1917. november 8-án már aláírták a földről szóló dekrétumot, amely megszüntette a földbirtok magántulajdonát. Az erdőket és vizeket állami tulajdonba vették, a kisebb gazdaságokat a községeknek adták át. A volt tulajdonosoknak az állam megélhetési járadékot ígért. Bernát a dekrétum elemzése után kijelentette: ez a „legreakciósabb vállalkozás." A mezőgazdaság fejlődése mindenütt úgy történt -mondta- hogy a „közös birtokból az egyén tulajdona fejlődött ki.” Tehát „Leninék politikájának nem lehet más eredménye, mint a pusztulás, romlás és az éhínség" terjedése. Vele szemben a Magyar Lobogó így kommentálta a földről szóló dekrétumot: tehát a „földbirtok azoké lett, akik azt megművelik.” Ezzel is érzékeltetve: nem ért egyet az előadóval.11 1918 nyarán a Gazdapárt hetilapjában már megjelent a kritika is a bolsevizmussal, pontosabban annak a magyarországi munkásmozgalomra gyakorolt hatásával szemben. A Magyar Lobogó július 14-i vezércikkében már a júliusi politikai 10 [[Nagyatádi) Szabó István?]: Oroszországi helyzet. Magyar Lobogó 1917. november 18, 5. 11 Magyar Lobogó 1918. március 26,6. Vö. Bernát István: A forradalmi Oroszország agrárpolitikája. Magyar Gazdák Szemléje 1918. március-április, 67-76. 170
