Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Sipos József: Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra
Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra Sipos József E témával még nem foglakozott a szakirodalom. Az eddigi történetírás elsősorban az 1917-es két oroszországi forradalom, azon belül az októberi forradalom hatásának tulajdonította a magyar munkásmozgalom 1918-as fellendülését, és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (továbbiakban: MSZDP) megerősödését. E forradalmak magyarországi parasztpártokra gyakorolt hatásaival azonban senki sem foglalkozott (Hajdú 1968, 22-24; RoMSics 1989; Sípos 2006, 67 és 81; Hajdú-Pollmann 2014, 296; Hajdú 2017). Ezért, e forradalmak 100-ik évfordulóján rendezett konferencián e kérdésekről beszéltünk. Dolgozatunkban bemutatjuk, milyen hatással voltak az 1917-es oroszországi forradalmak három magyarországi parasztpártra. A témához nem találtunk levéltári forrásokat, ezért a téma kutatása során új forrásként a politikai hetilapok elemzését végeztük. A Magyar Lobogó a Szabó István (később Nagyatádi) által 1909-ben alakított 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt (továbbiakban: Gazdapárt) és a Magyarországi Kisbirtokos Szövetség hetilapja volt. E párt és szövetség elsősorban az öntudatosodó kis- és középparasztok érdekeit védte. Liberális és agrárdemokrata nézeteket képviseltek. A lap főmunkatársa Szabó István országgyűlési képviselő volt. Ő maga is gyakran írt a lapban. A Gazdapártnak 1917-18-ban 4 képviselője volt a parlamentben. A Szabad Szó a 48-as Szociáldemokrata Párt hetilapja volt. E pártot az MSZDP- vezetésével és parasztpolitikájával elégedetlen agrárszocialisták alakították 1902-ben. Vezetője Mezőfi Vilmos, aki 1905-1910 között a mindszenti választókerület képviselője volt. A párt az I. világháború alatt is elsősorban a szegényparasztok érdekeit képviselte. 1917-18-ban a Szabad Szó fejlécén már azt olvashatjuk: az „Országos Népszövetség politikai pártjának lapja”. Az A Barázda című hetilapot 1917 májusában indította a Magyar Gazdaszövetség (továbbiakban: Gazdaszövetség). Ez is szoros összefüggésben volt a februári oroszországi forradalommal. Az ottani parasztpártok radikalizmusával. E lap elsősorban a földbirtokosok és a gazdagparasztok érdekeit képviselte. Feladata volt a parasztság szervezése és újkonzervatív-agrárius ideológiai befolyásolása, valamint a terjedő szocialista és bolsevik eszmék mérséklése. E hetilapok hírei és kommentárjai elsősorban e pártok vezetőinek, képviselőinek és újságíróinak véleményét tükrözték. Ezért elemzésünk a politikusi nyilatkozatok mellett politikai valóságértelmezéseknek tekinti az e lapok témánkkal foglalkozó cikkeit. E hetilapok nem csak felületet biztosítottak a vitáknak. Értelmező részesei, alakítói voltak az oroszországi forradalmakról a parasztság egyes rétegeiben kialakuló nézeteknek és véleményeknek. Az e hetilapokban megjelenő vélemények és eszmék - mint látni fogjuk - hatással voltak a parasztság említett rétegeinek gondolkodására. Ezért feltételezzük, hogy az 1917-es oroszországi forradalmakról a sajtótermékekben olvasható írások befolyásolták a paraszti rétegek véleményét. Az így felhalmozódott ideologikus ismeretanyag alakítója volt az e hetilapokat olvasó paraszti rétegek szemléletének, valóságértelmezéseik lényegesen alakíthatták a parasztság 1917-es oroszországi, később az 1918-1919-es magyarországi forradalmakhoz való viszonyát. Előadásunkban mindhárom párt hetilapjának véleményét - ha vázlatosan is - bemutattuk. Azóta a Szabad Szó és A Barázda című hetilapokból újabb anyagokat gyűjtöttünk, melyek feldolgozása folyamatban van. Ezért - és a terjedelmi korlátok miatt - az alábbi tanulmány csak a Gazdapárt 167
