Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Felletár Zsolt: Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a 19. századi Szegeden (1838 - 1869)
Felletár Zsolt Az iparszerű szeszgyártás születése és kezdeti nehézségei a gyár szomszédságában lakók folyamatos feljelentgetései - a legutolsó feljelentés miatti műszaki szemle jegyzőkönyve 1857. 12. 31-i keltezésű - végül elérték céljukat, és a tanács visszavonta a gyárra kiadott működési engedélyt. Karl Kilian szeszgyára - Alsóváros Az 1830-1847-es európai gazdasági fellendülés és ipari forradalom ösztönzően hatott a Lajtántúli kereskedelemre és iparra egyaránt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az első, gőzgépet is alkalmazó, így ebben az értelemben a kor nomenklatúrájának megfelelően gyárnak tekinthető „gőzpálinkagyár felállítását” nem helyi vállalkozó, hanem egy bécsi kereskedő, Karl Kilian kérelmezte 1839. február 1-jén.13 Akérelem „támogatólagjóváhagyatott", ezzel megkezdte működését a napi 20 akó14 30 százalékos szesz - döntően gabonapálinka - előállítására berendezett szeszgyár. A gyár kettős gőzgéppel és árpaszárítóval volt berendezve, melyhez később két szárazmalmot építettek. A telephez tartozott még egy 250 férőhelyes ököristálló és egy kisebb, 36 ló tartására alkalmas istálló. Az ipartelepet négyszobás lakóház és ecetgyártás végzéséhez kialakított épület egészítette ki (PH 1847.08.06., 87). A vállalatot a tulajdonos folyamatos távolléte miatt először Palkovits István, majd 1840-től Frölich Ignác (másutt: Frölich Ferenc Károly) igazgató irányította (PH 1842. 04. 28.; Hírnök 1846. 07. 16. 225). Karl Kilian a vállalkozása indulásának évében szegedi polgárságért folyamodott, és háztelket vásárolt.15 Egy évvel később Kari Kiliánt Szeged város adószedői főkönyvében Gábriel Jánossal - elsőrendű gyáros - ellentétben csak másodrendű gyárosként tüntették fel, aki egy ötödrendű házzal rendelkezik.16 1845-ben ugyanitt már ecetgyárát, illetve annak termékét 13 Kilián Károly egy gőzpálinkagyár felállítását kéri engedélyeztetni. Tanácsi mutatók 1839 IV.A.1003.a; MNLCSML Szeged 14 1 alsó-ausztriai akó = 56,573 1 15 Tanácsi mutatók 1839 IV.A.1003.a, folyószám: 3307, 3977, 3481; MNL CSML Szeged 16 Szeged város adószedői főkönyve 1839/1840. MNL CSML Szeged hirdette a Pesti Hírlapban, ami tulajdonképpen a szeszgyártás technológiai folyamatával hozható összefüggésbe (PH 1845. 04. 25., 281). Mindenesetre úgy tűnt, hogy a gyár fejlődik, termékköre bővül, tehát a vállalkozás jól prosperál. Nem tudni, hogy pontosan mi okozta a szeszgyár viszonylag korai csődjét, de két évvel később, 1847 áprilisában a kis ipartelep már az árverési hirdetések között tűnt fel (PH 1847.04.15., 247). A hirdetményből kiderül, hogy az alsóvárosi17 ipartelepet - nagyobbszerű szeszégető gyárház, ecetüzem, négy istálló, négyszobás lakás és kettő szárazmalom -19 086 pfrt-ra becsülték fel, mely a kikiáltási ár alapját képezte. A gyár tulaj donj ogát végül - sikertelen árverést követően - ifj. Leffter Mihály (Szeged, 1809 - ?)18 szegedi ügyvéd szerezte meg, vélhetően messze a kikiáltási ár alatt. Palugyay Imre (1818-1866)19 szerint: „ifj. Leffter Mihálynak 1837. év óta működő gőzgépe évenként 5000 pft forgalmi, 600 pft javítási kiadást, és 300 öl kemény tűzifát szükségei” (Palugyay 1853).20 Két hónap sem telt el a tulajdonosváltás követően, amikor Leffter Mihály a gyárat eladásra/bérbeadásra hirdette, tehát a gyár megvételét nem annak továbbműködtetése motiválta - végzettsége és ismeretei sem ezt támasztják alá, hanem az alkalmi vételen elérhető extraprofit mielőbbi realizálása (PH 1847. 08. 06., 87). Ha eladnia nem is sikerült, de bérbe adni valószínűleg igen, még ha az nem is bizonyult hosszú életűnek. A szerb felmenőkkel bíró Leffter Mihály az 1848-as forradalom és szabadságharc idején sem tagadta meg hűségét a császári udvarhoz, ezért a megtorlás elöl Szerbiába menekült, és csak a szabadságharc leverését követően tért 17 A gyár a Pétervári kapun kívül, az alsóvárosi gépsoron, a nyomással határos legszélső házsorban, a 375. szám alatt állt. 18 Ügyvéd, városi tanácsnok, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár képviselője. 19 Császári tanácsos jogtörténész, statisztikus, az MTA levelező tagja 20 A gőzgép teljesítményének összehasonlítására szolgál a már hivatkozott Palugyay-féle statisztikai kimutatás, mely szerint: „Pollák Ignác 1850. év óta Szegeden Rosch János által készített gőzgépe évente 6.500 pfrt forgalmi, 500 pft javítási költséget, s 200 öl puha tűzifát igényel.” (Pollák a bánomkerti elhelyezkedésű, korábban Gábriel-féle szeszgyárat vette meg) 151
