Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna: Árpád-kori templom Szegeden?
Lajkó Orsolya - Löffler Zsuzsanna Árpád-kori templom Szegeden? a vár területén. Horváth Ferenc által 1999-2006 között, Horváth Ferenc és Fogas Ottó által 2007- 2010 között vezetett feltárások során előkerült templom valamikor a 13. század végén-14. század elején, épült, gótikus stílusban, Szent Erzsébetnek ajánlva (horváth 2006,26-29, horváth - fogas 2011, 245-255). Bár a várbontásból számos román stílusú töredék került elő másodlagos helyzetből, valamint a vár Marsigli-féle 1686-os látképén és a máriacelli kegyképen a gótikus vártemplomon kívül egy másik templom tornya is feltűnik, mely ma a Móra Ferenc Múzeum jelenlegi épülete alatt helyezkedhet el11 (horváth 2006,21, horváth - fogas 2011,243,244,262). Szintén a Palánk vagy a vár terültén kereshető a mariánus ferences templom és rendház, amely első említése 1316-ból való. Máté Zsolt számításai alapján a rendházat a Palánk északi részére, a 1546. évi defterben fellelhető Boldogasszony utca városnegyedre lokalizálhatjuk (MÁTÉ 1989, 17). A kutató szerint ez az elhelyezkedés megfeleltethető egy, a törökkori leírásokban szereplő romos kolostor kapcsán említett, szintén romos templom helyével: „[...] amelyet egyik oldalról az országút, a másik oldalról egy romos templom, a harmadik oldalról [...] kőházak határolnak”. Ezek az adatok a városnegyedre vonatkozó egyéb leírásokkal együtt az Oskola utcától a Tisza és a Roosevelt tér felé eső tömbre illenek (máté 1989, 17). Ezt a véleményt osztja Petrovics István is (petrovics 2007,152). Horváth Ferenc azonban a gótikus várbeli templom kutatásai kapcsán felveti, hogy annak alaprajza, mely a Fürstenhoff gyűjteményből származó ábrázoláson látható, az északi oldalon a szentély mellett épített toronnyal és a feltehetően szerzetesi kórussal meghosszabbított szentéllyel ferences rendi elrendezést sejtet. Ha ez a felvetés beigazolódik, akkor a mariánus ferences rendházat mégis a vár területén kell keresni (horváth 2006, 25, HORVÁTH - fogas 2011, 24). A kutatás által felvázolt egyik teória tekintetében sincs megnyugtató bizonyíték Szeged 11 Horváth Ferenc szíves szóbeli közlése a múzeum pincéjében talált kőalap kapcsán, mely az ún. „hármas pince” maradványa lehetett, és amely talán ehhez a templomhoz köthető (horváth 2010, 239. 2. lábjegyzet). első, korai templomának helyére vonatkozóan, mindez egyelőre továbbra is nyitott kérdés marad. Az általunk most megtalált kis méretű kőtemplom egy újabb lehetséges megoldást kínálhat e kérdés megválaszolására.12 Összegzés Evlia Cselebi 1665-ben Szegedről írt leírásában olvashatjuk, hogy „tizenegy kisebb-nagyobb temploma van, de sok romba dőlt helye is megvan” (karácson 1904, 221). Ha ezt a számot nem is tartjuk relevánsnak, még is feltételezésre adhat okot, hogy Szegednek annál több temploma lehetett a régmúlt időkben, mint amennyi jelenleg írott és régészeti adatok alapján ismert. Közülük néhány évszázad alatt nem egy teljesen feledésbe merülhetett; ma már sem nevüket, sem helyüket nem ismerjük. Egy ilyen, a történelem homályában merült egykori szegedi templom maradványa tárult most elénk, a 2014., 2017. évi régészeti munkák eredményeként. A feltárt templom pontos keltezése kormeghatározásra alkalmas leletanyag hiányában lehetetlen feladat. Ugyanígy csak óvatos feltételezésekre adhat okot alaprajzi formája, a felhasznált építőanyag és kivitelezési technika, melyek mind az Árpád-kori keltezését erősítik. A középkori eredetű Szent Demeter templomhoz való elhelyezkedését, a két épület alapozási szintjének különbségét, elütő építési technikáját, a kőtemplom feltárt temetőrészhez való viszonyát figyelembe véve úgy tűnik, hogy építésének ideje megelőzte a Szent Demeter templom legkorábbi fázisát, sőt az sem kizárt, hogy használatával épp az új templom felépülése okán hagytak fel, összefüggésben a lakosságszám növekedésével. Az új, tetszetősebb, nagyobb méretű templomot pedig rendhagyó módon nem a korábbi helyén, hanem közvetlenül amellett építették fel. 12 A kutatók egy részének a Palánk terültén keresett mariánus ferencesekhez köthető temploma bizonyosan nem azonos az általunk feltárt egyhajós, félköríves szentélyzáródású kistemplommal, melynek sem alaprajza, sem a Palánkon belüli feltételezett helye nem feleltethető meg annak. 114
