Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása rajzairól is, melyek ugyancsak Zsótér Ilonához kerültek az apai örökségből (Radványi 2008, 101). A művek a következők: 1. ifj. Markó Károly: TájNessussalésDejanirával Vászon. 27,5x34 cm. (Középütt facsoport, mely előtt kentaur vágtat az elrabolt Dejanirával. Innét jobbra folyóvíz partján áll Nessus, ki bal kezében íjat tartva rémülten tekint utánuk. Jobboldalt a háttérben magas sziklák.) — Vétetett eredetileg a művésztől. Eladatott az Ernst Múzeum 22. árverésén, 1923. kát. 337. sz. Illusztrációban közölve a 31. táblán. Megvásárolta Herquet Rezső építész Budapesten 320,000 koronáért.166 2. Komlóssy Ferenc: Virágcsendélet Lemezpapír, 37x30. (Négyszögű asztalon tízszögletű üvegpohárban rózsaszínű, piros, fehér és sárga kinyílt rózsákból és bimbókból álló csokor. Szürkéssárga háttér. Lent a jobb oldalon, az asztal szélén a művész monogramja és az évszám: ’869.) — Vétetett a művésztől Wienben 1869-ben. Eladatott 20,000 koronáért az Ernst Múzeum 22. árverésén, 1923. kát. 241. sz. - A 42-ik sz. kép párdarabja. 3. Komlóssy Ferenc: Virágcsendélet Vászon. 36x30 cm. (Kerékasztalon mintázott kék cserépben rózsaszínű és piros kinyílt rózsákból és bimbókból álló csokor. Szürkéssárga háttér. Lent a jobb oldalon, az asztal szélén a művész monogramja és az évszám ,869.) — Vétetett a művésztől 1869-ben. A 41-ik sz. kép párdarabja. Eladatott 20,000 koronáért az Ernst Múzeum 22. árverésén, 1923. kát. 241. sz. 4. Markó Ferenc: Erdei patak Vászon. 30x37 cm. (Sziklák és lombos fák között patak folyik, mely közepén kis vízesést képez, e fölött keresztbefektetett fatörzs. Hegyes háttér alkonyati égbolttal. Jelzés lent balra egy kis sziklán: F. Markó 1857.) — Vétetett a művésztől. Eladatott 23,000 koronáért az Ernst Múzeum 22. árverésén, 1923. Kát. 333. sz. 5. Id. Markó Károly: Olasz táj Vászon, 75x100,5 cm. (Az előtér jobb felén fákkal borított sziklaszakadék, melyből patak zubog alá, hat kis tavat képezve. Középütt egy 166 Árverési katalógus, 1923: „Enyedy Lukács és neje, Zsótér Ilona hagyatéka valamint Brentano Cimaroli Lujza báróné hagyatéka valamint más magánbirtokból származó műtárgyak". Ernst Múzeum XXII. aukció, 1923. február 15-24. nagy szikla árnyékában pár parasztnő pihen két gyermekkel, kik előtt fiúcska áll, míg távolabb balról szamarat hajtó suhanc és fején kosarat vivő leány közeledik feléjük. A kép baloldalán hegyes tájra nyílik kilátás.) — Vétetett a művésztől az ötvenes években. Eladatott 620,000 koronáértaz Ernst Múzeum 22. árverésén, 1923. Kát. 336. sz. 6. Ismeretlen: Varró nő - Papír. 20x18 cm-es ceruzavázlat (A nyilvántartó kartonon az 1990-es évekből gyűjteménykezelői felirat: Zsótér Andor gyűjteménye.)167 Zsótér Andor alapítványa (1892) A Szegedi Önsegélyző Hajósegylet A 19. század közepére Szeged gazdasági fejlődése új lendületet kapott: a polgárosodás és a vagyonosodás hatására újra az ország egyik legnépesebb, szilárd létformájú, kifejezetten városias településsé nőtte ki magát. Öntudatos polgárai a várost „szögedi nemzetté" és a „nemzet büszkeségévé” tették. A század utolsó harmadára kiugróan érzékelhető a vagyoni differenciálódás, amely a helyi kultúra, a tudomány és művészet virágzásához vezetett. így a Víz után 1883-ra megépült - a „királynapok” idején megnyílt - új színház előadásaira a város jómódú polgárcsaládjai (Burger, Felmayer, Kelemen, Zsótér) mint első bérlettulajdonosok állandó páhollyal rendelkeztek (Sándor 2003, 32). Az alsóbb néposztályok megsegítésére vagy a köz szolgálatára Szegeden is, akár szerte az országban, számos gazdaggá vált polgár és vállalkozás adományozott. Zsótér Andor 1892. június hó 9-én hozta létre a Szegedi Önsegélyző Hajósegylet alapítványát a vízen járó és vízről élő munkások évenkénti segélyezésére, amelyért a város közgyűlése a nemes lelkű alapítónak köszönetét nyilvánította.168 * A patrónus városi főpénztárnál letétbe helyezett két darab, egyenként 1000-1000 Frtról szóló - a magyar királyi belügyminiszter által jóváhagyott - papír járadékkötvényt. Tulajdonos-alapítója a jótékonysági szervezetét Zsótér Andor alapítványa néven, külön 167 MFM Képzőművészeti gyűjt., ltsz.: 50.614.1 168 MNL CsML Szeged: 497/1892; 13718/1892; 16375/1892.184. sz. tan. iratok. 277
