Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása 13. ) A csengődi Dankó/Joó-kúria családi arcképei, 1860-as évek. — Lappanganak. A képekre több publikáció utal: a művész három leányát és Joó Ilonkát ábrázolják (Szelesi 1980, 5). Utoljára a Ráthonyi család birtokában voltak. 14. ) Fürdés után, 1860 körül. - Vászon, olajkép, 84x66 cm. Lappang. — Noha a múzeumnak már 1957-ben fölajánlották megvételre, és időközben az állami támogatás is megérkezett, végül a festmény mégsem került dr. Palócz Sándor (1890-1958) ügyvéd (Szeged, Dugonics tér 9.) gyűjteményéből a város tulajdonába.147 Bálint Sándor szintén megemlíti 1959-ben Joó Ferencnek ezt az egyik legszebb, női alakot ábrázoló, „magántulajdonban" őrzött - mint jeleztük, a Palócz-gyűjtemény részét alkotó Fürdés után című - képét (Bálint 1959, 167/49). A műalkotásért 1957-ben kért 3.000,- Ft magas vételi ár miatt a minisztérium múzeumi főosztálya a vételhez először nem járult hozzá. Két év múltán a festmény díjszabását előnyösen, 1200 Ft-ban állapította meg a közben elhunyt tulajdonos özvegye, mert fiához külföldre szándékozott költözni. „Nagy veszteség volna múzeumunk számára, ha e kép máshová kerülne" - írta megismételt fölterjesztő levelében Bálint Alajos.148 Időközben azonban a képet értékesíthették, így már hiába írt a múzeumvezető levelet Buelné Palócz Máriának, a család leányának (Mme Maria Buelnek, Zürich. 5; Kurhausstr. 13.) Svájcba, 1959. március 23-án.149 147 Bálint Alajos múzeumigazgató levele. MFM irattár: 14,123/1959. 148 Bálint Alajos múzeumigazgató levele. MFM irattár: 227/1959. 149 „Kedves Mária Asszonyom! Az elmúlt év karácsonya előtti napokban megbeszéltük, hogy a Joó-képet a múzeum megvásárolja, és pedig 1200 Ft értékben. Említettük azt is, hogy a vásárláshoz a minisztériumnak kell engedélyt adnia, amelyet mi - éppen az új költségvetési év kezdete miatt, s annak a gyakorlatban történő beindulásáért - úgy reméltünk, hogy két hónapba fog beletelni, míg onnan választ kapunk. Valóban így is történt. Viszont végre megérkezett a vásárlási engedély. Nem sok örömünk volt pillanatnyilag ebben, mert amikor telefonon kerestük Édesanyját, ott egy ismeretlen hang jelentkezett és elmondotta, hogy Palóczné Asszonyom külföldre távozott. Ez valóban öröm: megkapta végre az útlevelet, s odautazhatott, ahova vágyott. Viszont mi most itt állunk „megfürödve": itt a pénz, engedély, csak most aztán semmit sem tudunk, hol van a kép, kinek fizethetünk, stb. Abban bizonyo-15. ) Festett bádogtábla, 1866. - Alkotói jelzet nélkül, a Felmayer-Ivánkovits kékfestőműhely kétoldalas cégére. (29. kép) Nem bizonyított Joó szerzősége, mert ugyanebben az időszakban Ozoray és Sutter Károly is festett cégtáblákat. (Lyka 1942, 23b) — A tábla a híres kékfestő Ivánkovits család leszármazottaitól 1962-ben jutott a múzeumba.150 Többször publikálva, elsőként (1963) Juhász Antal, majd Bálint Sándor közöl róla fotográfiát (Lyka 1942a, 204, 316; Juhász 1963, 143, 152; Bálint 1977, 378). 16. ) Oltárkép. - Ismertetve, jobb esetben lappang. 17. ) Szentképek, templomzászlók - szentek alakjaival, 1866 körül (Szelesi 1975,30). 18. ) Festett „tilalomtábla", 1850-es évek. — Nem maradt fenn. A régi szegedi hajóhíd följárati kapujánál - a hídkapunál -, festett színes-rajzos táblán háromosztatú képillusztráció figyelmeztetett, hogy tilos a dohányzás, a sebes kocsihajtás - jelezve, hogy a szabály megszegése büntetést von maga után (Beck 1905,266. sz.; Bálint 1969, 289-290; BÁLINT 1977, 22, 95). 19. ) Kapualj és lépcsőházi díszítőmunkák, 1873- 74. Aigner-ház (Széchenyi tér 16.) —Aigner József fűszerkereskedő palotájában. Habermann szerint Joó Ferenc a szegedi rekonstrukció során az új eklektikus polgári paloták belső faldíszeinek elkészítését vállalta (Habermann 1992,128). 20. ) Lépcsőház, kapualj és földszinti termek festése, 1874. Új Zsótér-ház (Széchenyi tér 17,/Kelemen u. 12.) — Ellentétben Habermann közlésével, a 2000- ben megjelent szegedi építéstörténeti kötet nem említi a bérpaloták ismertetésekor a díszítőfestő Joó mester nevét. A cikkszerző ugyanakkor megjegyzi a ház bemutatásakor: „Napjainkban színházi díszletraktár, freskóit [díszítőfestését] mintegy tíz évvel ezelőtt [1990-ben] verték le.” (T. Knotik 2000,538) — Bizonyosan Joó mesternek és segédeinek keze nyoma bukkant elő 2002-ben, a Zsótér-ház Klauzál tér felöli üzlethelyiségei - az egykori Alleman-cukrászat, napjainkban a Virág cukrászda és annak „Casino” bárja - kalligrafikus, sak vagyunk, hogy a kép itt van valahol az országban, csak a sorsáról nem tudunk többet. Nagyon kérjük, legyen kedves Mária Asszony, tájékoztasson bennünket az ügyről. Ha esetleg eladta volna Édesanyja, akkor kinek adta el...?" — Bálint Alajos levele, MFM irattár: 142/1959. 150 MFM Történeti gyűjt., ltsz.: 62. 6.1. 271
