Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Május hónapba újra Bécsbe akarok egy pár hónapra rándulni Szoldadics [Szoldatics Ferenc]100 barátomat meg látogatni - azonban nincsen nálam még tökéletesen elhatározva. Szoldadics igen jeles festész lett, igen nagy örömöm van ő benne. Én csekély ösmeretem szerint Legelső Magyar Festő és compositeurnek tartom ötét. írjon nekem Kotribánéasszonyságtul [Kotribán Istvánnéról?] és tudosicson körülményeirül. Hát Vastagrul [Vastag Jánosról] tud e’ valamit? Áldja Isten minden jókkal - tartson továbbra is becses emlékezetében őszinte tisztelő barátja Gábriel Menyhért mk. U.i. János bátya [Joó János] igen beteg, most azonban jobbacskán van; de így sem lesz belőle sem olyan ember mint eddig volt."101 A festőtárs Gábriel már a bécsi tanulóévektől [1834/1840] gyarapította a 16-19. századi metszetekből és rajzokból álló gyűjteményét, melyből 144 darab grafika hosszú lappangás után 2000-ben jutotta debreceni Déri-múzeum birtokába [V. Szathmári 2000, 356]. A kollekcióban a művésznek saját rajzai között, barokk kori oltárképvázlatok és egyéb egyházi tárgyú rajztervek és metszetek is voltak, mint az utóbb hamisnakbizonyult AD-monogramos, a sajtóban Dürerként említett (MŰÉRTŐ 2000. június] jézus sírbatétele-lap.102 100 Szoldatits (Szoldatics) Ferenc (Vörösberény,Veszprém vm., 1820. nov. 29. - Róma, 1916. jan. 25.) festő, grafikus. A vallásos festészet tanulmányozása céljából ment Rómába, ahol 1853-ban a még ott élő nazarénusokhoz csatlakozott. 101 MFM Irodalomtörténeti gyűjt., ltsz.: 2015. 33. 1. (Korábban Csongor Győző gyűjteményében.) — Az iratot a plebejus gyökerű dr. Hódi Pál (Szeged, 1887. aug. 21.-Szeged, 1973. febr. 22.) (Bpest, XV. kér. Nyári Pál u. 24.), az egykor városi szolgálatba lépett volt sportvezető adományozta a múzeum munkatársának. (Lásd a dokumentum széljegyzetét.) A tartalmában egyedülálló, különleges magánbibliotékából a múzeum 1989-ben is vásárolt. 102 DDM, Képzőművészeti gyűjtemény, Grafikai kabinet. Gábriel Menyhért-hagyaték (ltsz: 2000.16.1,- 2016.16.144.). — A Jézus sírbatétele ltsz: 11.2000.16.42. (235x135 mm). - Urbach Zsuzsanna (sz. 1933) művészettörténész egyértelmű hamisítványnak nyilvánította. (A korabeli hamisító kiléte ismeretlen.)- Fodor Éva Irén muzeológus-művészettörténész szíves tájékoztatása, 2018. júl. 4. Mint kiderül Gábriel levéléből, a festőbarát Joó kétszer is járt Münchenben Brodszkynál: Joó az útról és Brodszkyval való találkozásáról számolhatott be utólag. Az egykor akadémiai társ meglátogatására egyértelműen 1846-ban került sor, mert mint Lyka közléséből tudjuk, a Joseph Mössmer magángyűjteményét 1845-ig Bécsben tanulmányozó Brodszky Münchenbe vette útját, ahová a nevezetes művészcsalád tagja, Carl Rottmann tájképfestő hírneve vonzotta (Lyka 1942a, 204, 255]. Szemben a szakirodalom közlésekkel, nem igazolható, hogy Joó Ferenc ez alatt be is iratkozott volna a müncheni akadémiára: neve nem szerepel a híres német iskola növendékei között (Szögi 2001, 23-25, 46). A barát-látogatóba érkezett festő szállást bizonyára Brodszkynál kapott, vele együtt tanulmányozta a Rottmann képviselte müncheni iskola teremtette népszerű stílusirányzatot. Kétségtelen, hogy Joó Ferencnek éppen a bajorországi - és nem a bécsi - tartózkodásából kellett hazatérnie; ám nem az apjának, hanem az édesanyjának halála miatt (1847. október 15.) - mint utal pontatlanul egy-egy publikáció a tragikus családi esemény miatti visszatérésre. „Tanulmányait abbahagyta, midőn hírét vette, hogy szülei meghaltak. Hazament, hogy átvegye az örökséget” (Lyka 1942a, 316). A müncheni útról visszatérése után, 1847 őszén - tizenegy évvel a bátyját követően - „esedezett” a 26 éves „arczkép festő” polgárjogért a város magisztrátusánál. Kérvényét a helyi szenátorok elfogadásra ajánlották Lengyel Pál (1786-1868) polgármesternek: „Ez idei 1820. sz./3579 szám folytán polgárságért folyamodó Joo Ferencz művésznek körülményei megvizsgálásáról szóló ajánlólagosjelentésüket [fölterjesztették].” A tanács hamarosan megadta a jogot, mert,,...a folyamodó tisztességes magaviseletű művész, és [hogy] polgárfi légyen, polgári taksa fejében pengői 6 Ft, tűzi tárba [tűzoltási eszközök karbantartására] pengői 2 Ft és a kórházra önként ajánlott pengői 2 Ftok lefizetése, úgy a szokott polgári eskü letétele után polgárnak bevétetett.’'103 * * * A két festő további levelezése nem ismert: az évek múltával valószínűsíthető, hogy 103 MNL CsML Szeged, városi tan. ír.: 1847:3579/1820. sz.; 1847:4056/1901 és 1931. sz. határozat. 260
