Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása panorámaképét - a lenyűgöző művet az utókor többször közölte. — A látkép elsőnként 1877- ben, egy tiszafüredi egyleti műtárgylistán szerepel, mint Gábriel Menyhért ajándéka.91 A művész ekkor juttatta a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet tulajdonába gyűjteményét: a saját rajzai, grafikái, nyomtatványok, kéziratok, térképek, metszetek és okmányok között bújt meg a „Szeged városa látképe a '30-as évekből, adomány.”Sejthető, hogy a gyűjtőhöz a „metszvény" egykor a Joó-unokatestvérek egyikétől került. Minta reformkor jellegzetes alakja, 1828- tól Joó János az 1827-ben alapított egri érseki rajziskola, a Schola Graphidis első rajztanítója lett (Lyka 1942a, 161). Ugyanebben az évben belépett a Pyrker érsek alapította Egri Szépítő Comissió városszépítő társaságba (Sugár 1987, 106). Beválasztották a városi magisztrátusba is, és figyelemmel kísérte a Hild József által tervezett egri főszékesegyház építését. Idővel az érseki nyomda nyomdásza és lapszerkesztője, az érsek híres magánképtárának felügyelője lett (Voit 1936,194-195; újabban: Kiss 2009, 207). Joó János 1830. október 14-én házasságot kötött a 22 éves Schvéger (Sveger) Johannával (1809-1875); mátkájának szülei Sveger József és Rathoffer Katalin voltak.92 1 831-ben, a 24 éves fiatalember az apja foglalkozására hivatkozott, amikor Széchenyi Istvánnak írt bemutatkozó levelében támogatást kérvényezett egy országos „Művész Társaság" - lényegében egy művészeti akadémia - felállításához: „Az Asztalos mesterséget, mint legfőbb szép és mesterséges darabokkal ékeskedőt, és nagy kiterjedésűt választottam magamnak, melly be a’ Czéhnek rendje szerént be is iktattattam, mellyet is rövid idő alatt a legnagyobb tökéletességre vittem... 91 A Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet múzeumi tárgyainak jegyzéke 1877-től 1880-ig. „D" Könyvtár: 1-20. tétel. Közöttük, az 1538-ban készített a Homérosz Odüsszeia című eposza ihlette nyomat is. — Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. A hónap műtárgya, 2017. http://www.djm.hu/kiss-pal-muzeum/a-honap-mutargya/2017.html Letöltés: 2018. május 30. 92 Joó János Mátyás halotti és házassági anyakönyvi bejegyzését, a nejének és felesége szüleinek (Sveger József, Rathoffer Katalin) adatait a MNL anyakönyvi adatbázisa tartalmazza: 1266. sz./ 255. tanítóm [apám] a Piarista szerzetbe iktatott be, hogy néki sucessora [utódja] lehessek, de én tudományimban nagyobb tökéletességet akarván elérni, idegen Országokba szándékoztam s mint szegény ifjú pártfogókat kerestem hazám naggyai közt” (Viszota 1905,135-137). 1833-ban megalakult az Egri Kaszinó, Joó János a következő évben már választmányi tag, később a kaszinó könyvtárát is kezelte, de ő volt a kaszinó bútorainak is a tervezője. 1838 Szent Iván havában Joó, mint az első magyar ipari folyóirat megalapítója és kiadószerkesztője elküldte a Héti Lapok első példányát Szeged város tanácsának is, további megrendelést és előfizetést remélve. A helyi levéltárban fennmaradt lapban olvasható: „az egri rajzművesség tanítója, a Héti Lapok kiadhatóságára prenumeránsokat [előfizetőket] keres, melyekre a [szegedi] Czéhek felszólíttatnak."93 (19. kép) — Azonban az első magyarországi szakújságra csupán néhány helyi kézműves mester (asztalos, építőmester, ács, esztergályos) fizetett elő: „Feltételezhető, hogy az említett kilenc közül az egriek és a szegediek személyes kapcsolata révén jutottak arra az elhatározásra, hogy megrendeljék a lapot (ezek közül az egyik szegedi Joó nevű asztalos mester rokona is lehetett [az apja volt])"- írta Joó életrajzának egyik kutatója (Batári 1971, 368). Joó János családjával az 1840/50-es évektől ugyanabban a barokk házban lakott - napjainkban a Bródy Sándor utca 8. alatt (20. kép) -, amelyet 1786-ban még Johann Lucas Kräcker, a bécsi születésű templomfestő és felesége vásárolt. — Később Kracker lányának, illetve tanítványának tulajdonába jutott az épület (Voit 1965, 171, 180; 1972, 221-223). Átmenetileg, szintén e házban élt 1833-tól 1836-ig Marco Casagrande (1804-1880) is, az egri érseki szolgálatba lépett velencei szobrász, aki egri tartózkodása idején a főszékesegyház és az andornaki Mocsáry-kastély szobordíszeit alkotta. — Joó János Mátyás élete utolsó szakaszában Eger III. kerületébe, a 808. számú házba költözött. Az egykori nyomdász, mint 93 MNL CsML, Szeged városi tan. iratok: 1938/1089. sz.; 1838. jún. 15./1870. sz.; 1838/2164. sz. 257
