Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása a legbecsesebbek közé tartozott a családi relikviák között - a hátoldalán Kossuth Zsuzsanna keze írása hitelesítette a mű eredetiségét.27 A „családi legenda" szerint a könyvtár megmaradt kötetei és festményei egy részét az egyik kései Zsótér-leszármazott elrejtve, 2018 őszén bekövetkezett haláláig őrizte. A Zsótér-grafikák kései említésekor, 1970- ben. Kulcsár Péter (1934-2013) könyvtárkutató könyvében így fogalmazott: „Metszet- és rajzgyűjteményéről volt nevezetes a Zsótér család bibliotékája az 1840-es évek közepe óta” (Kulcsár 1970,38). — Az évszám adat említése bővebb magyarázatra szorul, mert a szerző úgy hivatkozik György Aladár (1844-1906) kötetének Zsótér-féle adataira, mintha a rajzokról a művelődéstörténész már 1886-ban (!) hírt adott volna. Nem szól Zsótér grafikai gyűjteményéről valójában a kiváló könyv, egyedül a bibliotéka köteteinek számát közli. Ennek ellenére nagyon fontos megjegyzés Kulcsár föltevése: kitűnik belőle, hogy valamiképpen tudott a „nagy ívrétű könyv" rajzainak már hajdani szegedi őrzéséről. Ez alapján föltételezhető, hogy Joó Ferenc még a halála (1880) előtti évtizedekben átadhatta az 1845-től már létező Zsótér-könyvtár számára az általa őrzött grafikai gyűjteményt - akár, mint a nemzetgazdász szatymazi majorságának szomszédja. Joó piktor 1863-tól özvegyen, mint szatymazi szőlőbirtokos, egyike volt az András-napi ünnepségeken a Zsótér-vendégekről borral gondoskodóknak (Czimer 1929,173-174). Nem lépett másik asszony az életébe szeretett felesége halála után: a négy kislányát és fiát egyedül nevelte. Váratlanul hunyt el 1880 őszén a reményvesztetten, eladósodva élő, a családi gondoktól és az árvízben odaveszett szegedi 27 Zsótér Róza Sarolta (Szeged, 1861. szept. 28. - Szeged, 1947. máj. 27.) hajadon, 1891-ben szegedi jótékonysági hangversenyen énekszámokkal szerepelt. Anagyháború idején karitatív tevékenységéről volt ismert. A mélyen vallásos úrhölgy a katolikus egyház támogatójaként a haláláig lakója a családi kúria Kossuth utcai szárnyának (Czimer 1929, 259-321; Habermann 1992, 300).; — Zsótér András (sz. Szeged, 1930. aug. 8.) - Zsótér Andor dédunokája, egykori úszó, Amerikában üzlettulajdonos (függönykészítő), volt senior sportoló - szíves közlése alapján. Budapest, 2017. ápr. 20. és 2018. jún. 2. háza miatti bánatában a bor rabjává lett festő. Hagyatékából ekkor is átkerülhettek a rajzművek a művészetpártoló jóbarát, Zsótér Andor villájába. A festő majorsági tanyáját, szőlőjét és ingóságait a leányai örökölték, akik a birtokot rövidesen külön-külön eladták a Fráter-rokonságnak. Továbbszínezi ugyanakkor a néhai egri Kracker-mappa sorsának történetét és a rajzlapok összetételét az 1840-es évek közepén Egerben élő tiszafüredi festő, Gábriel Menyhért (1813-1882)28 gyűjtői szerepének és gyűjteményének föltárása. A művésznek nemrég (újra) fölbukkant, Debrecenbe került hagyatékában ugyanis a szegedi lapokkal teljesen rokon - vélhetően egymáshoz kapcsolódó gyűjtői körből származó - Kracker-rajzok találhatók (V. Szathmári 2000,356). Ugyancsak bizonyossá vált a legutóbbi szegedi kutatás során, hogy Gábriel nem csupán egyik gyűjtőtársa, de Joó Ferenc jó barátja is volt. Erre vall a szegedi múzeum irodalomtörténeti anyagából legutóbb előkerült, a festőnek Joó Ferenchez Egerből küldött levele, így elkerülhetetlen a két művész által birtokolt grafikai gyűjtemény hajdani összetartozásának, az egymásközti csere lehetőségének vizsgálata. A művészettörténeti irodalom számára alapvető fontosságú a múzeumokba jutott magán műgyűjtemények eredetének kétséget kizáró ismerete, és a művek egyértelmű meghatározása. Minta kutatás pontosította, a Zsótér-gyűjtemény a város könyvtárába nem 1891-ben (Fári 1999, 67), hanem 1899-ben jutott: „Zsótér Andor adománya a tanács útján (Sk. 193]. Régi metszvények, toll, tusch és aquarell festmények rajzok. 98 drb, egy nagy ívrétű könyvbe bekötve. 1 [db mappa] ”29 Igazolja a Kracker-hagyaték legutolsó szegedi birtokosát - a jellegzetes gyűjtői pecsétjeién kívül - a megtalált ajándékozási irat és a „megköszönő" tanácsi levél is. E fontos dokumentumok eddig a helyi levéltárban és a Somogyi-könyvtár irattárában lappangtak.30 A város bibliotékájába 28 Gabriel Menyhért, festő, árvaszéki ülnök fia, Tiszafüredről, 21 éves korában, 1834-ben iratkozott be a bécsi akadémiára és kétévi megszakítással 1840 júliusáig Kupelwieser tanítványa volt. Vö: FLEISCHER 1935,44. 29 Somogyi-könyvtár, Járulék Napló 1887-1905. 1899. aug. 7., 244. sz. 30 MNL CsML Szeged Város tan. iratai: 8797/1899. Vili. 8.; 242
