Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)

Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója

Szabó Tamás

Joó Ferenc legjelesebb alkotása

az 1837-ben alapított Felsővárosi Társalkodási Egyletnek (T. Knotik 2000,457), melynek társasköri gyűlésein mindenekelőtt a haladó politikai elveket valló kaszinótagok találkoztak.6 Utóbb a feltörekvő fiatalembert, mint a korban közkedvelt egyleti bálok, vacsoraestek és hazafias politikai mozgalmak egyik „színe-virágát" említi munkájában (1895) Kisteleki Ede szerkesztő-újságíró, és ugyanezt, szélesebb látószögből megismétli az ifjúról három évtizeddel későbbi könyvében (1929) Czimer Károly a palánki Belvárosi Kaszinó tagja (Kisteleki, 1895,177-178; Czimer 1929, 28, 52). (2. kép)

A vőlegény 1846. június 15-én a „kis ferenceseknél”, a minorita rend Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Egyházában (1767) vette nőül Vékes Franciskát (1829-1918), a városi főszámvevő tanácsnok, Vékes Ferenc (1790-1863) felsőtanyai nagybérlő és szállásgazda 17 éves leányát. Noha az esküvő idején, használaton kívüli már a templomtér végében álló, románkori (12. sz.) alapokra épített ősi, a 18. század elején megerősített Szent György puszta templom (Pap 1886,122-133; Reizner III. 1900, 21-22),7 a felsővárosi jegyespárok anyakönyvezését még e plébániatemplom fennmaradt matrikulájába vezetik. A fiatalokat a rendi templomban Gaál Damascen (1801-1875) szerzetes-helytartó, az 1845-ben megválasztott minorita rendfőnök adta össze, eltekintve a háromszori kihirdetés kötelezettségétől, Lonovics József püspök előzetes engedélye alapján. A szertartás két tanúja a Zsótér-Vékes rokonság pártolói: Halácsy Miklós

6 A későbbi „Kiskaszinó” épülete 1861-től a feltöltött Kis Tisza [Maros) utca, a Kálmán (Kálmány Lajos) és a Szent György utca (József Attila sgt.) találkozásában, a korábbi (1839) Reitzer-ház helyén állt (Tóth 2000, 457).

7 E plébániatemplomot említi Lonovics Csanádi püspök 1835. június 2-3-i kánoni vizitációjának latin nyelvű jegyzőkönyvi részlete is: „ A [minorita] rendháztól kétszáz ölre áll az egykori Szent György plébániatemplom tornya, amely szilárd anyagokból épült, cseréppel fedett, tetején kereszttel. A valamikor a város által épített templom egy része még szintén áll, de a szentély és a többi az idők során már összeomlott. A toronyban négy harang függ városi pénzből, nem tudni, hogy milyen súlyúak, mikor ki öntötte és áldotta meg őket."- I. fejezet, III. szakasz. (Fordította: Siptár Dániel történész, 2013.) — MNL CsML, Szeged, XII. 6.a., 9. kötet. vö. Pap 1886, 68.; Reizner III. 1900, 21-22.

városi ingenieur (mérnök), a városi Szépítő Bizottmány tagja és Kiss János adószedő voltak.8

A szegedi Zsótérokat a helytörténet betelepült, dalmát-görög Sotér/Zótér/Szotér/Szótir/ (Icoxf|p)9 nevű kereskedő családtól származtatja. Szerepel a család eredeti névalakjának egyik változata az egykori Szent György egyház matrikulájában: 1817. március 1-jén, a hathónapos Zsótér Mihály (Michael) elhunytakor, az apjának nevét Sotér Francisci-ként rögzítették.10 A legkorábbról, 1738-ból a palánki anyakönyvben maradt fenn a kezdeti névalakon Zótér Catharina neve.11 A kései leszármazottak kutatástvégzőkéttagjaegyikénekközlése szerint az őseik Macedóniából 1690 után érkezhettek Szegedre; valószínűbb azonban, hogy Belgrád várának a törökök általi visszavívását (1739) megelőző időszakban menekültek az Alföldre - együtt a német és a szerb lakosság iparosaival, kereskedőivel (Tápay-Szabó L. 1928 I., 16; Tápay-Szabó G. 1933, 27; Reizner 111. 1900, 23). Szegeden tevékenységük folytatására engedélyt és polgárjogot kaptak. Utódaik már hajósok, hajókereskedők, hajóácsok (superok), búza- és sószállítmányozók, mészégetők lettek. A kétszáz esztendő alatt terebélyessé vált família leszármazása az 1940-ben hiteles adatok alapján megrajzolt, majd utóbb 2010-ben megszerkesztett, végül 2015-ben pontosított Zsótér-családfán a 18. század első harmadától követhető nyomon. A genealógiai rajztervet a leányági Zsótér-rokon, ivanics Popp Elemér (1881-1955) nyugalmazott hadbíró ezredes

8 Vőlegény / menyasszony: „Zsótér András 22 éves / Vékes Francisco 18 éves, római katolikus, felsővárosi lakosok." Tanúk: Halácsi Miklós és Kiss János. — Szegedfelsővárosi Szent György templom első, átvett (1789) esketési regisztere a Szent Miklós templom plébániáján, a továbbiakban: SztGyt -» SzMt esk. anyakv.: 1.1846, 407.

9 A görög IKHTHÜSZ szó halat jelent. Az akrosztichon rejtett olvasatában = Jézus Krisztus Isten Fia (a) Megváltó. A mozaikszóból az 5. betűpár („Sz”) - „Szótér" (Xcoxijp) jelentése: Megváltó. Forrás: Ichthys Wheel (Wheel Cross).

10 SzGyt hal. anyakv., 1817, 229. — Zsótér Ferencz (1795-1879) és Csáki Róza (1795-1866) Mihály néven elsőször megkeresztelt gyermeke.

11 Szeged-Belvárosi (palánki, Dömötör) templom keresztelési anyakönyve: a továbbiakban -* SzBt kér. anyakv., 1738, 71.

237