Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Nátyi Róbert: "Kíváncsi vagyok, mikor és hol lesz nekem még oly szép és jó az életem, mint most volt ez az év itten,!" Buday György római időszaka
Nátyi Róbert Buday György római időszaka Buday György később maga adott magyarázatot a könyv születésének körülményeire. „A kötet a Hungária-sorozatban jelent meg, és az illusztrátor szempontjából az a nevezetessége volt, hogy a kiadó ötszínű metszeteket kívánt. 1937-ben ugyanis nemzetközi nyomdászkongresszus volt Budapesten, és a kötetet a kongresszus résztvevőinek adta ajándékba a magyar nyomdaipar, így a feladat az volt, hogy minél nehezebben reprodukálható technikájú legyen a könyv, hogy bemutassa a külföldi delegátusoknak a magyar nyomdászat fejlettségét, illetőleg kvalitását."* 32 A sorozatban hét meséhez készült illusztráció, illetve egy záró kép, melyeknek alapját az eddigiektől eltérően a vonalas rajz - eredetileg tollrajz - jelentette. Haiman György júniusban írta e sorokat: „Kedves György barátom, ismét Berci megbízásából írok, aki szívesen beleegyezik, hogy tollrajzokat csinálj, azonban szeretné azokat itt fába metszetni. Az általam is említett Kazára gondolt, aki a tollrajzok és utasításaid alapján megcsinálná a metszeteket. Te azután egy-egy nyomatot színeznél ki a színes lemezek előkészítéséhez..."33 Végül - tudjuk meg az egyik levélből -, a rajzok fölé helyezett átlátszó pauszpapírra készítette el a tervező a színezést, mert a metsző a feketéket fotómechanikai úton vitte át a dúcokra, így a színezés zavart keltett volna.34 35 * Egyébként a tervek szerint a színeket is külön dúcokról nyomtatták. Persze a technikai lehetőségek és a földrajzi távolság folytonosan meghiúsították az eredeti alkotói szándékokat. A munka befejezésének közeledtével Haiman a következőkről tájékoztatta barátját. „Hogy a nehezén túlessek, meg kell írnom elsősorban, hogy a színezésre vonatkozó elgondolásodat nem tudjuk teljes egészében megvalósítani. Annyira el vagyunk késve, hogy kénytelenek voltunk önkényesen néhány változtatást tenni. Nem kell neked mondanom, szolgál Haiman Kner György és Buday levelezése MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2001.35.2-10. 32 A levél szövegét közli: Mikó 1982. XXIV. 33 Haiman György levele Buday Györgyhöz [Róma]. 1937.06.11. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2001.35.10. 34 Haiman György levele Buday Györgyhöz [Róma] 1937.06.22. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2001.35.9. hogy nem szívesen megyek bele ilyesmibe, de nincs más megoldás. Tehát: nem tudunk négy színnél többet venni, s ezeket piros, sárga, zöld és kékben állapítottuk meg. Nem történt tehát változtatás az 1., 2., 5a, 6 és 7. illusztrációk színezésében. A 3. metszetnél a jobb oldali lila tónus helyett azonban zöldet vettünk; az 5b (akasztófás j metszetnél pedig a kárminpiros helyett sárgát. Meggyőződésem azonban, hogy mindez nem lesz ártalmára a dolognak, különösen az utóbbi metszetnél, ahol a nagy vörös folttal sehogy sem voltam kibékülve.”33 A megvalósult munkák alapvető különbözést jelentenek az addig megtett úttól, pontosabban némi visszatérést az 1931 és 1935 közötti Szegedi Kis Kalendáriumok rajzos stílusához. Az alakok, tárgyak kontúrvonallal hangsúlyozott szerepe megerősödik. A drámai hangvétel rovására fontosabb szerepet kap a dekorativitás, ami nemcsak a színeknek köszönhető, hanem az alakrajzot is a sematikusabb, helyenként a karikaturisztikus, humoros elemeket sem nélkülöző, síkszerűbb fogalmazás jellemzi. Egy évvel korábban, Kner gyomai nyomdájában megjelentetett Nyíri és rétközi parasztmeséknek, szintén Ortutayval közösen jegyzett kötetében még a fekete-fehér, sötétből kibontakozó hangszerelésé volt a főszerep. Bizonyos motívumokat, mint például a trónuson ülő, frontálisan megjelenített uralkodó alakja átültetett a korábbi könyvből az újba is, de lényeges eltérést jelez, hogy a Bátorligeti mesékben nem élt a sűrítés, tömörítés korábban megszokott, radikális eszközeivel. A történetek tágas, derűs természeti, táji kulisszák között bontakoznak ki. Az apró emberekből álló, gesztikuláló figuracsoportok, mint egy népszínmű szereplői mozognak, léteznek a Buday által megálmodott virtuális térben. A néprajzi motívumok szerepeltetése, kiegészülve egyfajta játékossággal, áthatja a kompozíciókat (Tüskés 2014,136]. A nappali világításnak köszönhetően a levegős, áttetsző térben a tárgyak egyenrangúként jelentkeznek. A sorozat hatodik darabján találkozunk csak a Budayt korábban jellemző éjszakai világítással. A hold kísérteties, sápadt fényében fürdő falu felett 35 Haiman György levele Buday Györgyhöz [Róma] 1937.07.31. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2001.35.5. 229
