Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Nátyi Róbert: "Kíváncsi vagyok, mikor és hol lesz nekem még oly szép és jó az életem, mint most volt ez az év itten,!" Buday György római időszaka
Nátyi Róbert Buday György római időszaka bizonyosan tudja. Vigye el mindkettőnek néhány dolgát, s meleg üdvözletemet, - igen jó barátaim...”3 Nem tudjuk, hogy megfogadva Gerevich tanácsát Feruccio Ferazzit (1891-1978) vagy Gino Severinit (1883-1966) a fiatal grafikus felkereste volna, de az kétségtelen, hogy Buday nagy lendülettel vetette bele magát nem csak a múzeumok, galériák látogatásába, hanem a római élet pezsgő, vérbő, színpompás világába is. A művész levelezésének a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került igen gazdag és terjedelmes együtteséből elég pontosan rekonstruálhatjuk itáliai tartózkodásának hozzávetőleges kronológiáját és főbb eseményeit.4 A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetőjeként, az agrársettlement mozgalom élharcosaként, grafikusként, művészetszervezőként ismert Buday szerteágazó kapcsolatrendszerének köszönhetően pályája folyamán igen intenzív levelezést folytatott. Egész életét meghatározó, kényszerű emigrációja alatt, ami voltaképpen itáliai tanulmányútjával kezdődött, a sajátos történelmi események miatt többé nem tért vissza Magyarországra, így a szülőfölddel ápolt kapcsolatainak ez a csatornája vált legfontosabb eszközévé. Pontosan nem ismert, hány grafikát készített ebben az itáliai időszakban, de a dokumentumok adatai alapján az olasz fővárosban is dolgozott fametszetein, melyek egy része feltételezhetően még hazai megrendeléseinek, korábbi munkáinak a folytatását, befejezését jelenthette. Például Kner Imrével (1890-1944), a modern könyvművészeti és tipográfiai törekvések nemzetközi hírű úttörőjével a harmincas évek eleje óta tartó folyamatos, gyakori levélváltásai az 1937-es évben is szakadatlanul jelzik, hogy a művész a távolból is - nyomódúcok, vázlatok haza küldésével - rendszeres megbízásokkal látta el a nyomdászt. Nem tartozik szorosan az itáliai időszak terméséhez - hiszen az elutazás előtti hetekben, 3 Buday György levele Buday Árpádnéhoz (Róma). 1937.01.04. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2006.1.17. 4 A MANDA adatbázisban olvasható a Buday levelezésnek a Móra Ferenc Múzeumba került digitalizált gyűjteménye, http://mandadb.hu . Hozzáférés ideje: 2018. július 17. még itthon készült - a Francois Mauriac Jézus élete című regényéhez kivitelezett 55 fametszet, de tematikailag némiképp a római iskola szellemiségéhez közeledett vele.5 Lengyel András álláspontja szerint ezzel a sorozattal Buday mintegy meghálálta az ösztöndíját.6 Véleményem szerint ez inkább egy hosszabb érlelődés, egyfajta klasszicizálódási processzus része lehetett, mely a Tragédia illusztrációival (1935) vette kezdetét. A Rómába érkezés után tehát nem hirtelen, egy csapásra, az ottani impulzusok hatására váltott át a számára ismeretlen, új irányba, hanem a korábban már megkezdett út szerves folytatásaként értelmezhetjük. Róka Enikő ezt a folyamatot azzal magyarázta, hogy Buday a történelemfilozófiai inspirációjú művekben, mint Madách: Az ember tragédiája vagy Mauriac Jézusa a korábban domináns népies vonásokat természetesen váltotta fel az egyetemes tartalmaknak megfelelőbb klasszicizálással párhuzamosan megjelenő expresszív megformálással (Róka 2005). A megbízást az Athenaeumtól május végén, június elején fogadta el, melynek szeptember második feléig eleget is tett. A könyvkiadó megőrzött leveleinek tanúsága szerint Buday a munkát a nyár folyamán készíthette, a könyv tiszteletpéldányait viszont decemberben, már Rómában kapta kézhez.7 Több, Itáliát megjárt grafikustársához - Molnár C. Pálhoz, Patkó Károlyhoz, Gáborjáni Szabó Kálmánhoz - képest róla valóban nem mondhatjuk el, hogy metszetein az olaszországi élmények, tájak, történetek fontos, meghatározó ihletést jelentettek. Alig néhány fametszetén fedezhetjük fel a mediterrán ország közvetlen inspirációját. Ezek között a legismertebb a L’annunziazione umana (Emberi üdvözlet) című, 1937-ben készített lap, melyben a képsíkot betöltő két női portré szerelmének, Bauer Lilla táncosnőnek idealizált arcai. Csapiár Ferenc szerint egy 1937 nyarán történt római találkozásuk emlékét örökíti meg a Buday életművében ritkának tekinthető, 5 Francois Mauriac: Jézus élete. Ford.: Révay József. Athenaeum, Budapest [1936]. 6 Köszönöm Dr. Lengyel Andrásnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az aspektusra. 7 MFM ltsz.: 2005.207.1.-14. 224
