Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Tasiné Csúcs Ildikó Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek" - Szent-Györgyi Albert és a szovjetek a tehetségek felkarolását, azonban ebben nem talált követőkre a munkatársak között, ahogy erre önéletrajzi írásában is panaszkodik.11 Külön értekezés tárgyátképezhetné a nevelés területén végzett közéleti tevékenysége. A Szovjetunióból hazaérkezve azonnal hozzáfog a magyar tudományos rendszer megreformálásához. Helyzete jobb, mint a háború előtt volt, hisz 1945. június 19-től Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosvegytani tanszékének kinevezett nyilvános rendes tanára lett.12 Korábbi mellőzöttségéről ő maga nyilatkozott a Népszabadságnak így: „Emlékszem, miután a Nobel-díjat megkaptam felkeresett a laboratóriumomban Hóman Bálint miniszter, akivel én sosem voltam jó viszonyban. Azt mondta: »Hallom Albert, hogy az, amit te csinálsz, a C-vitamin, egy nagy svindli. De nem baj, azért csak csináld, legalább több paprikát fogunk eladni külföldön«. És Horthy is ilyen volt. Amikor egyszer kaptam valami érdemjelet, és meg kellett köszönni, Horthy az egész audiencián csak a lovakról beszélt. Mondta is nekem a szárnysegédje: úgy látom a főméltóságú úr összetévesztette a következővel. Az ugyanis egy lókereskedő volt. Amire én azt feleltem a szárnysegédnek: nem baj a lovakhoz én értek, de mit fog a lókereskedő mondani, ha a főméltóságá ár vitaminokról kérdezi."13 Közismert a szakirodalomból, hogy azl940-es évekbeli szegedi egyetemi vezetői működését nem jó szemmel nézte a fővárosi keresztény szocialista sajtó. Budapesten a Függetlenség és az Egyedül vagyunk című újság hasábjain intézkedéseit erősen támadták14 (vö. Miklós 2011, 109-122) és tanít- ványi visszaemlékezésekből is tudjuk, hogy még a Pesti Hírlap híreiben is némi tartózkodást lehetett 11 Szent-Györgyi Albert; On scientific creativity. Perspectives in Biology and Medicine. Vol. 5. N. 4. pp. 173-178. (1962.winter) A saját egyéniség hitelessége. Szent- Györgyi Albert a tudományos kreativitásról. Közreadta és magyarázatokkal ellátta Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. Szeged, a város folyóirata. 28. évf. 4.SZ. (2016. április] 26-30. 12 Kinevezését Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi minisztertől kapta .Szent-Györgyi Albert kinevezése Budapestre. (Szabó - Zallár 1989, 326, 205. sz. dokumentum). 13 Vajda Péter; Szükséges a barátság a Szovjetunióval. Szent-Györgyi Albert nyilatkozik a Népszabadságnak. Népszabadság 1984. augusztus 19. 7. 14 Függetlenség 1941. március 6. és 23. és Egyedül vagyunk 1944. ápr. 21. tapasztalni vele kapcsolatban (Varga 2008). A kutatásból ismert, hogy kultúrpolitikai tevékenységet szívesen f oly tatottvolna Budapesten, hisz közvetlenül a Nobel-díj elnyerése után 1938 tavaszán közvetítő útján kapcsolatba lépett Bethlen István volt kormányfővel, "de a gróf nagyon bizalmatlan volt vele".15 A demokratikus politikai ellenzék felkérésére, nemzetmentési szándékkal vállalta fel az isztambuli küldetést16 is, hogy elősegítse hazánk mielőbbi kilépéséta háborúból. Nem rajta múlott,17 hogy ez nem sikerült, sőt személye ezek után a német titkosszolgálat látókörébe került és a háború végéig fokozott életveszélyben volt. Mindezen előzmények ismeretében kézenfekvő volt, hogy a szovjet megszállás idején felfokozódik közéleti aktivitása, hisz maga mögött tudhatta a szovjetek támogatását is. 1945 februárjában a szovjetek közvetítésével személyes beszélgetést folytat Rákosival, aki megígéri neki, hogy létrehozzák az Országos Köznevelési Tanácsot, ami a kultuszminisztérium felett álló szerv lesz és ennek a tudós lesz az elnöke (Bay 1990,139], Külön felkérésre18 vállalta el az 1945. június 9-án alakuló Magyar-Szovjet Művelődési Társaság tiszteleti elnöki címét. Az alakuló közgyűlésen19 * még részt venni sem tudott, mert éppen Moszkvában volt az említett akadémiai ünnepségeken. A második szovjet útról visszatérve a tudományos rendszer reformját rendhagyó módon azzal folytatja, hogy Bay Zoltán biztatására létrehoz egy saját akadémiát, a Magyar Természettudományi Akadémia névvel. Az 1945. szeptember 6-i eseményről és az akadémia küldetéséről a Zilahyval közösen szerkesztett Irodalom-Tudomány c. folyóirat számol be a legrészletesebben. A történelmi 15 Szent-Györgyi a gróf tudomására hozta, hogy szívesen vállalna kultuszminiszteri tárcát egy új nemzeti kormányban. „ Húsz év kulturmunka után látja a hiányokat és lehetőségeket."- mondta, de kérése nem talált meghallgatásra (ld. Miklós 2011,118). 16 1943. február 7-én Kállay miniszterelnök tudtával tárgyalt a szövetségesekkel (Juhász 1978, 35). 17 Abritnagykövetkomornyikja Cicero fedőnévvel a Gestapo kémje volt (Laki 1988, 291. valamint Bazna 1964). 18 Bay Zoltán visszaemlékezéséből tudjuk, hogy ennek a felvállalását attól tette függővé, hogy szűnjenek meg az orosz hadsereg atrocitásai a civil lakossággal szemben (Bay 1990,139). 19 MNL OL. P.2148 1945-54.1 tétel Jegyzőkönyvek (vezetőségi, elnökségi ülések, országos értekezletek, kongresszusok) sz. n. 1. d. 249