Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Osváth - Fórizs - Szabó - Bajnóczi Vaskori üveggyöngyök régészeti és archeometriai kutatása Mikro-röntgendiffrakciós elemzés (p-XRD) A Szolnok 3 fehér mintájánál a Ca2Sb,Of (kal- cium-antimonát) (6. tábla/1. ábra) fázist azonosítottuk. A Szolnok 1-3 sárga mintákban Pb,Sb207-ot (ólom-antimonátot) (6. tábla/2. ábra) mutattunk ki. Elektron-mikroszondás analízis (EMPA) A vizsgálat csak a Szolnok 1-3 sárga gyöngytes- tek mintáira terjedt ki. A mérési eredmények átlagait a 8. táblán két táblázatban, oxidos formában közöljük. Üvegmátrix A visszaszórtelektron-képeken az üvegmátrix világosabb és sötétszürke sávjai figyelhetők meg. A sötétebbekben kevesebb a zárvány (4. tábla), és a Szolnok 1 minta két legsötétebb sávjában egyáltalán nincsenek zárványok (4. tábla/l/a ábra). A sötétszürke sávok kémiai összetételüket tekintve is eltérnek a világosabbaktól, mivel kisebb az PbO tartalmuk. A minták mátrixának átlagos PbO tartalma kb. 9% (8. tábla/1). Az alapüveg SiO, tartalma kb. 60-70 %. A Na20 mennyisége jóval 10% fölötti, míg a K ,0 kb. 0,4-0,6%, a MgO pedig alig 0,5%. A CaO mennyisége 6-7% között mozog. Az A1203 kicsivel 2% fölötti értéket ér el, míg az Fe203 tartalom 1% körüli. Zárványok Az 1-40, legfeljebb 50 pm-es zárványok (5. tábla /1/d, e; 2/d, ábra) az üvegmátrix egészében előfordulnak, továbbá a szürkés sávokkal párhuzamosan sávok/ vonalak mentén rendeződnek el (4. tábla/ 2/c, 3a-c ábra). A zárványokról 2000 x-es nagyításban készült felvételeken (5. tábla/ 1/d, e, f; 2/d ábra) a zárványok heterogén szerkezetet mutatnak, pórusaiban az üvegmátrix összetevői is kimutathatók: a mérések alapján a nagymennyiségű PbO és Sb ,03 mellett szerepel Na20 [2-12%), Si02 (5-40%), Cl, CaO (3-4 %) és néhol A1203 is (8. tábla/2). A zárványok PbO tartalma 30-40% között, míg Sb203 tartalma 20-30% között változott. E kettő mellett jelentős mennyiségű vas is dúsult a zárványokban (3-4% Fe203) (8. tábla/2). Értékelés Alapüveg A kézi XRF mérések 90 oxidösszegre normált eredményei7 alapján a kis K.,0 (1% körül, max 2%), valamint a kimutatási határ alatti MgO mennyiség mindegyik gyöngynél, ill. díszeiknél natúr szóda alapú (Na-Ca-szilikát) üvegre utal (7. tábla/1-2.). Az üvegtípusra jellemző teljes minőségi és mennyiségi elemi összetételt azonban csak elektron-mikroszondás analízissel kapunk, amit a Szolnok 1-3 gyöngyök sárga mintáinál láthattunk (11,45-16,03% közötti NazO, 1% alatti K ,0 és MgO) (8. tábla/1) A kék és fehér üvegek fő elemei mellett a kézi XRF kis mennyiségű PbO-t (0,01-0,3%) (7. tábla/2) is kimutatott, amelyet esetleg az üveg előállításakor adagolhattak hozzá a formálhatóság fokozására (Nagy et al. 2010,47). A Szolnok 1-3 pávaszemeinél egy másik magyarázat lehet a műszer mérőablakának nagyságából fakadó hiba, amely miatt a sárga üveget is belemérhettük. Mindezekalapján úgy tűnik, a natúr szóda alapú üvegek a Kr.e. 6/5. századtól már biztosan teret hódítottak a Kárpát-medencében,8 és a La Téne korban is előfordultak. Az összetételi hasonlóság alapján akár folyamatos is lehetett ugyanazon műhely üvegének vagy nyersanyagainak használata. A vaskorra jellemző változatos receptúrákkal dolgozó műhelyek és üvegeik azonban jórészt ismeretlenek, illetve az eddig közöltekkel azonos, 7 A kézi röntgenflureszcens eredményeket a sárga illetve a többi üvegszín közötti - korábban említett - mennyiségi aránytalansága (7. tábla/1] miatt 90% oxidösszegre normáltuk (utóbbiról bővebben ld.: Fórizs 2008,126.; A magyarázatról ld.: Osváth 2017a, 16 és Osváth 2017b, 27] az összes mérést (7. tábla/2], majd az így kapott értékek alapján hasonlítottuk össze az alapüvegeket és a színezőket. 8 A natúr szóda alapú üvegek elterjedéséről bővebben ld. Shortland et al. 2006. 85
