Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Kiss P. Attila - Keresztes Noémi Ninetta Harci ingem ki hasítja? Ki háborítja álmom? a kezek környékén kerülnek elő.38 A Duna-Tisza közének avar kori temetőiben a páncéltöredékek a legnagyobb arányszámban a nők sírjaiban fordulnak elő.39 A kora avar korban a régióban főként a lamellapáncél, míg az avar korszak második felében pedig a láncpáncéltöredékek dominanciája figyelhető meg (Balogh 2016, 313-314). A sírokból előkerülő mellékletek egy része feltehetően mágikus (koponyára helyezett lamella lapok), vagy apotrópikus célzattal kerülhetett az elhunytak mellé. A kora avar korszakban a főként intenzívebb germán kapcsolatokkal rendelkező kelet dunántúli temetők női sírjaiban a 6. századi germán anyagi kultúra és a Meroving-kor hagyományait továbbörökítve nagyobb számban fordulnak elő a láncpáncél maradványok.40 A láncpáncéltöredékek sírba helyezésének szokása a Keszthely- kultúrában sem ismeretlen, az 1980. évi ásatások 2. sírjában a gyöngynyaklánc, az ezüst S-fibula, a bronz övcsat mellett egy bronzból készült páncéltöredék is napvilágot látott. A tárgy 12 mm átmérőjű, egymásba fűzött karikákból áll, amelyeket apró szegecsek fognak össze. A bal medencelapát mellett került elő, az öv vonala alatt, azaz elképzelhető, hogy valamiféle bőr erszényben/zsákban tartották. Nem csak a páncéltöredék, de a pajzstövises csat és a poncolt díszítésű ezüstfibula motívumvilága is germán jellegzetességeket mutat, habár pontos lango- bard analógiáik jelenleg nem ismertek. A sírt több mint 3 méter mélyre ásták, ami a korszak temetkezési szokásait figyelembe véve a lango- bardokon kívül Pannóniában nem tekinthető elterjedtnek. Straub Péter szerint az eltemetett személy a 610-611 között Friaulból visszatelepített 38 A deréknál, vagy kezek környékén talált darabok vagy tarsolyban voltak, vagy a némelyik lamellán talált textilmaradványokból arra is lehet következtetni, hogy kis szövetdarabba csavarták őket. 39 Alamellapáncélttartalmazó sírok esetén 17 leletegyüttesből 14, míg a láncpáncélokat tekintve pedig 47-ből 41 esetben női váz kerültelő. (Balogh 2016,313-314). 40 Szekszárd-Bogyiszló 164., 168., 180., 228., 282., 324. sír (Rosner 1999,29,30,31,35,40,45-46); Zamárdi-Rétiföldek82,125,407,517,1321,1341, 1376,1384/b. sír (Bárdos-Garam 2009, 21, 30, 62,76,171,173 - 175,180,181-182); Környe 41., 83., 86. és 91. sír (Erdélyi -Salamon 1971, 17, 22-23), Pécs-Köztemető 55. sír (Kiss 1977, 98). langobard népesség első, vagy legfeljebb második generációjának tagja volt a fiatal lány, aki még magával hozhatta eredeti itáliai ékszereit (Straub 1999, 181-184). Az újabb stroncium izotópos vizsgálatok fényében azonban annyi bizonyos, hogy már helyben született személyről van szó esetében (Heinrich-Tamáska-Schwessing 2011, Taf. XV.).41 A női sírokban előforduló a láncpáncélok értelmezési lehetősége Jól látható, hogy a Kárpát-medence Meroving-kori női sírjaiban általában az egykori fegyverzet repertoárjából csak a láncpáncél szemeinek töredékes darabjai (egy esetben pedig egy nyílhegy) került deponálásra. Ezekben az esetekben maga a töredékes jelleg és a gondos elhelyezés is a rituális melléklet tényét erősítheti. A magyar és a nemzetközi szakmunkákban a nők és leánygyermekek mellett található páncél mellékletek kapcsán - a harcos asszonyok teóriáján is túlmutatóan - számos elmélet született már, melyek megpróbálták értelmezni az adott nem túlvilági úti mellékletei között atipikusnak minősíthető mellékletek létét. Az egyes kutatók az alábbi lehetőségeket vetették fel az elmúlt évtizedekben a rítuselem magyarázataként: 1. A magyar szakmunkákban Bóna István óta bevett értelmezési lehetőségkén merül fel, hogy a védőfegyverzet töredékes elemei pars pro toto elv értelmében, a rész-egész védelmét biztosítva kerülnek a halottak mellé. Bóna a jelenséget a belső-ázsiai nomád népek mágikus tevékenységével hozta összefüggésbe (Bóna 41 A Keszthely környéki kontinuitás-diszkontinuitás kérdésének újabb összefoglalása során Müller Róbert hangsúlyozta a terület és a kultúra vegyes eredetű lakosságát (kis számú romanizált továbbélő és az Alpok , valamint kisebb részt a Balkán vidékéről és érkező hasonló kultúrájú és germán csoportok egyvelege) (Müller 2015). A Keszthely környékén élő későantik továbbélők és a megtelepedő langobardok kapcsolatáról, valaminta későbbi Keszthely-kultúrageneziséről számos új információt hordoz magában a Szólád mellett feltárt langobard kori temető is (Peters et. al 2014). 52
