Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Kiss P. Attila - Keresztes Noémi Ninetta bizonytalan. Fegyvere kivételes, „egyedi" típus volt, valójában egy lekicsinyített dobólándzsa, célja a gyakorlás, vagy a játék lehetett (Bóna B. Horváth 2009,44], ATamási-Csikólegelő 2-3. sírját nem véletlenül jelölték két számmal, mivel nem az ásatás folyamán került elő, valamint mind a csontok, mind pedig azok leletanyaga teljesen összekeveredett, így megint csak nem igazolható, hogy támadófegyver származna egy bizonyíthatóan női sírból (Bóna-B. Horváth 2009, 137). A Tamási-Csikólegelő 41. temetkezésnél a hegykői 40. sír esetéhez hasonló helyzet állt elő, ugyanis sem az előkerült három nyílhegy, sem a sír egyéb jellemzői nem térnek el a temető többi fegyveres temetkezésétől (Bóna - B. Horváth 2009,160). A mohácsi „A" jelű sír szintén nem ásatáson került elő, ellenben Kiss Attila és Nemeskéri János egyértelműen férfi vázról ad hírt (Kiss-Nemeskéri 1964, 95-97). A feltételezést megerősítette Marcsik Antónia, aki újravizsgálta a csontokat és szintén arra a következtetésre jutott, hogy maturus/senium korcsoportú férfit temettek el a sírba.18 A vörsi langobard temető 5. sírja több szempontból is különleges. Részint azért, mert teljes lócsontvázat tartalmazott, részint pedig azért is, mert valószínűleg kettős sír lehetett, ugyanis egy férfi és egy nő együtt nyugodott benne, talán egy szőnyegbe csavarva.19 A temetkezést még maguk a langobardok kirabolták, a nagyméretű sírgödör közepére kútszerű rablógödröt ástak, majd a 130 cm mélységben elhelyezkedő lócsontváznak aláfúrva jutottak el a sír aljára (330 cm). A mellékletek jelentős részét elvi- hették, a két eltemetett csontjait pedig a sír K-i végében hagyták összedobálva. A bennmaradt 18 Marcsik Antónia szíves szóbeli közlése alapján. A vizsgálat elvégzését ezúton is hálásan köszönöm Neki. 19 A többes temetkezések a dunántúli langobard anyagban ritkának mondhatóak, azonban a Meroving-kor viszonylatában egyáltalán nem számítanak kuriózumnak. A hazai népvándorlás kor kutatása főként az avar korszak temetőiben találkozott a jelenséggel (Tomka 2003; Balogh 2006). Értelmezésükkor a legváltozatosabb magyarázatok merültek fel: családi vagy baráti összetartozás, rituális gyilkosság (akár rabszolgáké), fegyver testvériség (követi urát az alárendelt személy a sírba is) háborúban elesett személyek, járvány, időjárási körülmények, homoszexualitás stb. (Schneider 2008,1 - 5) tárgyak nyilván értéktelennek bizonyultak a rablók számára, akkorra már régi, rozsdás fegyverek voltak nagyrészt. Ettől független még a pajzsdudort és a vaslándzsát is a férfi mellékletének kell tekinteni. Esetleg a nőhöz lehetett köze a nagyméretű kerámiának (tál), valamint a csontfésű töredékeknek, de ez utóbbiakat sem biztos, hogy neki szánták, hiszen számos másik langobard férfisírban20 * is előkerültek hasonló darabok (Sági 1960, 54-56). A sír többes, vagy kettős sír mivoltával kapcsolatosan azonban több kétely is felmerülhet. Az eredeti ásatási megfigyelések nagyrészt erre utalnak, valamint az ásató Sági Károly is következetesen kettős temetkezésről ír az anyagközlésben (Sági 1960, 54-56). Ellenben a későbbi kutatás sem a 2006-ban történt antropológiai meghatározás során, sem pedig a későbbi stroncium izotóp mintavétel alkalmakor egyáltalán nem tesz említést női váz részeiről (Bernért - Évinger 2006,35-36, Heinrich-Tamáska - Schweissing 2011,461,Tab. 2.). Egyrészt felmerülhetannak a lehetősége, hogy tévesen lett eredetileg meghatározva a sír anyaga az ásatás során és csak férficsontok kerültek elő, másrészt elképzelhető az is - ami sajnos egyáltalán nem lenne egyedi a magyarországi langobard sírok között -, hogy a női váz maradványai valamikor az ásatás után egész egyszerűen eltűntek (feldolgozás, leltározás, hanyagság). Az antropológiai meghatározásokat - főleg a korábbi anyagok esetében - sajnálatos módon nem minden esetben lehet teljes bizonyossággal elfogadni. A csontanyag sokszor töredékes volta mellett számolni kell annak a lehetőségével is, hogy az adott elhunyt sok a másik nemre jellemző, és a vázon is szemmel látható jegyeket birtokolt (nőies férfiak és férfias nők esete) (Gärtner et al. 2014, 228, 231). Mint látható a nyugati példákhoz hasonló bizonytalan embertani adatok a hazai szakmunkákba is a kutatás rendelkezésére _________„Harci ingem ki hasítja? Ki háborítja álmom?" 20 Mindkét tárgytípus megtalálható elég sok fegyveres férfisírban, előfordul önállóan az edény (pl.: Gyönk- Vásártér utca 2., Hegykő-Mező utca 62., Kajdacs- Homokbánya 22.), vagy önállóan a csontfésű (pl.: Hegykő-Mező utca 34., 75., Szentendre-Pannóniatelep 8.,9.,15., Tamási-Csikólegelő 24.), de akár lehet mindkettő is egyszerre, habár ez ritkább (pl.: Kápolnásnyék- Kastélykert 3., Tamási-Csikólegelő 20.). 47
