Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások követve azt, ezért szükséges volt a néha alig kivitelezhető téli munkavégzés is. Az ásatás során a feltárást végig szorosan követte a kitermelést. A bánya területe egy igen hosszan elnyúló K-Ny-i irányú magas parton található, amelyen az altalaj erősen eltérő mélységekben jelentkezett. A sárga kevés agyaggal kevert erősen homokos altalaj jelentkezési szintje 15-140 cm-es mélységek között váltakozott a területen, sokszor igen erős átmenetekkel. A magasabb dombtetőn, a vékonyabb humusztakaró alatt, igen sekélyen voltak megfigyelhetőek a sírok, amelyeknek néhány esetben mára szántáscsíkok között volt megfogható foltjuk. Ezek ismeretében több esetben számolhatunk a talaj nagyarányú lekopása miatt megsemmisült körárkokkal is. Amit több sír körül megfigyelhető üres terület is alátámaszt. Mindezek mellett a feltárás során összesen több mint hatszáz sírt tártunk fel, amelyek közül 144 körárokkal jelölt temetkezés volt. A körárkok között előfordult kör alakban és négyzetesen körülárkolt temetkezések is. A feltárt terület legnagyobb részén a temető különálló kisebb-nagyobb sírcsoportjai találhatóak. Amelyek mellett a feltárt terület ÉNy-i részén egy szarmata telep szélét sikerült feltárni, amely a bánya határán túl folytatódik ÉNy-i irányban. A telep területén a bánya É-i szélén egyetlen Késő Bronzkorra (Gáva) keltezhető edény is előkerült. Sajnos a korszakban általános sírrablások az aranyági temetőt sem kímélték, így a sírok legnagyobb része rabolt temetkezés volt. Azonban még ennek ellenére is rendkívül nagy mennyiségű fémtárgy (ékszer) és kerámia került elő a területről. Továbbá felhívnám a figyelmet a fémdetektoros vizsgálatok fontosságára is, ugyanis több sír esetében fémtárgyak már a felső 10-20 centis mélységben is előkerültek, sok esetben egy méterrel a sír alja felett, a rablójáratban hagyva. A temető egészét tekintve elmondhatjuk, hogy egy több évszázadon át használt temetőről beszélhetünk, melynek keltezése egészen a Kora hunkorig tolhatjuk ki. Amely talán egy vagy inkább több szarmata településnek szolgálhatott temetkező helyéül az alföld Római kori időszakában. Az ásatás során a feltárás szakmai munkatársai Czukor Péter, Litauszki Zoltán, Keresztes Noémi Ninetta voltak. Mellettük hosszabb-rövidebb időre a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának legnagyobb része dolgozott a feltáráson. Haraszti László 407
