Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások cölöphelyeket és épített kemencét dokumentáltunk. Az egyikben a kemencét kisebb-nagyobb kövekből (133 snr.) a másikban, mindkettőt agyagból (138., 139 snr.] alakították ki. Csak a 138 snr. kemence sütőfelülete alatt került elő kerámiaréteg. A feltárás során 4 db árok kisebb-nagyobb szakaszát bontottuk ki. Nagyobb részletet az 20 és a 21 snr. árkok esetében tudtunk megfigyelni. Az elhelyezkedésük és a keresztmetszetük alapján mindkétárkot vízelvezetés céljából készíthették. Feltárás munkatársai: Sztankovánszki Tibor, Litauszki Zoltán régészk, valamint Sátay Emese, és Molnár Csilla régésztechnikusok. A geodéziai felmérést a Móra Ferenc Múzeum végezete el. Benedek András Makó-Vöröskereszt II. (Csongrád megye) Ő, B, Sz A Makó és térsége ivóvízminőség-javító program, ivóvízhálózat-rekonstrukciós munkák, távvezetékek és vízműtelepek építése projekthez kapcsolódó földmunkák alatt folytattunk régészeti megfigyelést a lelőhelyen. A régészeti megfigyelést új távvezeték építése tette szükségessé, a kivitelezési munkálatok során a lelőhely K-i oldala mellett fekvő vízműtelepet kötötték össze a környékbeli ivóvíznyerő kutakkal. Az új távvezeték ÉNy-DK-i irányú nyomvonala az Ószegedi úttól 110-150 m-re húzódott. A lelőhely Makó Ny-i határa mellett terül el, az Ószegedi út és a Maroslele felé vezető út közötti sík részen. A földmunkát a lelőhely Ny-i szélén kezdték meg, melynek során a tervezett távvezeték nyomvonalában régészeti objektumok foltjait észleltük, ezért a kivitelezési munkálatokat leállítottuk, a bontómunkát 2015. július 14. és augusztus 3. között elvégeztük. A feltárás során összesen 418 m2 nagyságú terület került humuszolásra, melyből 250 m2 bizonyult régészeti szempontból pozitívnak. A távvezeték számára az árkot 110 cm szélesen és 160 cm mélyen kezdték kiásni. Az első 10 m-es szakaszon három objektum foltját észleltük 70-80 cm mélyen, a továbbiakban ezt a mélységet követtük. Később az objektumok foltjának megjelenési szintje mélyült, az objektumok nagyjából 110 cm-es mélységben jelentkeztek. A bontómunka során 47 régészeti jelenséget különítettünk el, melyek 44 objektumhoz tartoztak. A régészeti jelenségek őskori, késő bronzkori, szarmata gödrök és árkok voltak, valamint feltártunk három szarmata sírt is. A három sírból kettő bolygatott volt, a harmadik sírban viszont egy nyújtott tartású vázat és mellékleteit sikerült kibontani. A váz feje mellett vaskést, mellkasán fibulát, medencéjén római bronzérmét találtunk, lábánál pedig egy kis agyagedényt és egy üvegpoharat bontottunk ki. A kivitelezési terület Ny-i felében mára foltok megjelenésekor láthatóvá vált, hogy az objektumok egy része a nyomvonalon kívül, a lelőhely DNy-i széle mellett elterülő kis tó felé folytatódik. Ató területétaz 1883-as, harmadik katonai felmérés térképén nem állóvízként, hanem még gödörként jelölik, tehát a tó területe is a lelőhely részét képezi, és így feltehetően egy lelőhelyet alkot a Makó-Vöröskereszt I. lelőhellyel. A leletanyagot a Móra Ferenc Múzeumba szállítottuk elsődleges feldolgozásra. Feltárás munkatársai: Miklós Eszter, Haraszti László, régészek, valamint B. Molnár Csilla, Bóka Péter, Donka Gergely, Olgyay János, Pópity Richárd, régésztechnikusok. A geodéziai felmérést a Móra Ferenc Múzeum végezte el. Löffler Zsuzsanna Hódmezővásárhely, Fürke-halmi dűlő, Tangazdaság (Csongrád megye) I 2016. december 9-15. között a 47. számú főút Hódmezővásárhely elkerülő szakasz nevűberuházás keretén belül végeztünk bontómunkát a lelőhelyen. A lelőhely a város lakott területétől mintegy 1 km-re É-ra, a Fürke-halmi dűlőben található. A bontómunka előzményeként 2015-ben Pópity Dániel vezetett próbafeltárást a területen, 402
