Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Hegedűs Anita Blockbuster-kiállítás a Vezúv árnyékából 1-3 órát töltenek a múzeumban [86,3%), jellemzően mind az időszaki, mind pedig az állandó kiállításokat is megtekintik [86,7%), míg a válaszadók 12,2%-a csak az időszaki tárlatokat járja körbe. A legnépszerűbb kiállítási témaként, tudományterületként a legtöbben a történelmet és régészetet [78,4% és 68,7%) jelölték meg, illetve előkelő helyen végzett a képzőművészet [57,4%) és a természettudomány (50,7%) is. Vizsgáltuk a múzeumba járással kapcsolatos motivációkat is: a legtöbben akkor járnak múzeumba, amikor érdekes kiállításokról hallanak (70,7%), ezt követi a kikapcsolódás, mint cél (60,1%), valamint a tanulás iránti vágy (57,4%). Ezek alapján elmondható, hogy a kikapcsolódás és az érdekesség iránti igény a legerősebb motivációs tényező múzeumlátogatás esetében, ugyanakkor kiemelt helyet kap a múzeum tanulási-tér szerepköre is. A megkérdezettek többsége járt már a kiállításokon kívül is múzeumi rendezvényen (70,3%), a legtöbben a Múzeumok Éjszakája programjaira látogattak el (88,9%). Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen programokon vennének részt szívesen: a legtöbben még több „éjszaka a múzeumban"-típusú rendezvényre látogatnának el, emellett a kincskereső játékokat és a koncerteket jelölték meg tömegesen. A múzeumi kiállításokkal, programokkal kapcsolatos információt a legtöbben a Facebook-ról, internetről, valamint plakátokról, hirdetésekből szerezték, illetve magas eredményt ért el a rádió és az újság is - ez az eredmény alátámasztja a kulturális, múzeumi kommunikáció fontosságát, a web 2.0-s eszközök minél aktívabb használatát. Az információszerzési források között negyedik helyen végzett az „ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól, kollégáktól” lehetőség, mely arra enged következtetni, hogy az elégedett látogatók „szájreklámja” nagymértékben segíti az újabb látogatók elérését. A kiállítások tartalma, külleme kapcsán is megkérdeztük látogatóinkat: arra kívántunk fényt deríteni, mennyire tartanak fontosnak bizonyos kiállítási elemeket. A megkérdezettek 72,3%-a fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy sok szöveg és információ legyen egy-egy kiállításon - ezen eredmény alapján tehát elmondhatjuk, hogy érdemes sok információt feltüntetni a kiállítóterekben, melyeket a különböző típusú látogatók különböző intenzitással és mértékben olvasnak majd el. Ez a Pompeji-kiállításon is így történt: az audiovizuális elemek mellett hosszabb szövegblokkok és információk várták a látogatókat, melyeket saját döntésüknek megfelelően olvastak végig az érdeklődők. A válaszadók 74,7%-a fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a mozgókép, hanganyag elhelyezését a kiállítótermekben, tehát komoly igény mutatkozik a blockbuster kiállításokra jellemző audiovizuális elemekre. A számítógépes vagy okostelefonos játék jelenlétét nem tartják fontosnak a megkérdezettek, ugyanakkor kiemelkedő arányban igénylik a kiállítások érdekes, izgalmas kinézetét (71,6% szerint nagyon fontos, 25,9% szerint fontos ez az elem), illetve a kézbe fogható, tapintható műtárgymásolatok elhelyezését (85,8% szerint fontos vagy nagyon fontos). Komoly igény mutatkozik a korábban taglalt ajándék tárlatvezetésekre: 75,5% szerint fontos vagy nagyon fontos, hogy tartson a múzeum ingyenes vezetéseket. A Móra Ferenc Múzeum kiállításaival, szolgáltatásaival döntő mértékben elégedettek voltak a megkérdezettek: 99,1%-uk ajánlaná ismerőseinek a múzeum megtekintését. A válaszadók 98%-a elégedett és maximálisan elégedett volt a múzeum kiállításaival, míg 96,7%-uk elégedettnek és maximálisan elégedettnek mutatkozott a múzeum szolgáltatásaival kapcsolatosan. * A Móra Ferenc Múzeum Pompeji-kiállítása blocbuster-kiállításként vonult be a hazai múzeumi szféra „nagykönyvébe” Mind a téma, mind a kommunikáció, mind pedig az elér t látogatószám alátámasztja ezt az elnevezést: egy különleges tárlat jött létre Szegeden olyan eredeti műtárgyakkal, melyek ott voltak a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor, melyek látták Pompeji pusztulását. A sajtókommunikáció, az újszerű online, web 2.0-s kommunikáció hozzájárult ahhoz, hogy a kiállítás híre széles közönséghez eljuthasson. A tárlatvezetések, a storytelling eszköze pedig hozzájárult ahhoz, hogy növekedhessen a látogatói bevonódás, a látogatói aktivitás, s egyúttal ezek az eszközök is elősegíthetik a látogatói elégedettség elérését. 387
