Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Irodalomtörténet
Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea A titok formái: egy nap, két levél ismer (pozitív jelentéstartalom]. Rendkívül konfliktusos tartalmú mondat az orgoványi gyilkosságokra utaló szövegrész. („Kecskeméten van ugyan néhány barátom, de azoktól nem merek felvilágosítástkérni, mert mind orgoványi gyilkosok.") Ezt követően saját egészségi állapotára történik egy semlegesnek tűnő hivatkozás („a napokban hívtak meg hízó-kárára”). Ahogy azt már említettük, Móra ekkor már beteg, a rendkívüli méreteket öltő fogyása akkor már elkezdődik. A „Rám férne, jobb erről nem beszélni"szövegpanel következik ezután, melynek negatív kicsengése nyilvánvaló. Majd Kalmár Ilonáékiránti érdeklődés következik, többes számban megszólítva, némi szemrehányással a folytatásban („tán letörne a kezükszára, ha levelet írnának"). Jelentéstartalma mindenképp kettős előjelű, egyfelől a várakozás, másfelől a türelmetlenség érződik a sorok között. Egy profetikus áthallású mondat olvasható, mely Móra életpályájának és tragikusan korai halálának ismeretében értelmezhető igazán: „ Vigyázat, emberek majd írnátok még, de már nincs kinek..." A filléres vonatokra9 történő utalás burkolt meghívásként értelmezhető, így mérsékelten pozitív jelentéstartalomként tartható számon. Az utolsó mondat látszólag ellentmond Móra Ferenc legendásan híres levélírói és szépirodalmi stílusának: „Pistát, úgyis mint férjét, úgyis mint urát stb, magátkiilön és együttstb." A látszólag pongyola megfogalmazás mögött a titkos és nyilvánosan vállalt baráti kapcsolat ellentmondásos volta rejlik. Hiszen hogyan üdvözölheti őket? Együtt, avagy külön etikus ezt megtennie? Megteheti-e ő ezt, szabad-e a nyilvánosságnak szánt levélben mégis intim utalásokat tennie? Ezeket a kétségeket hozza felszínre a kétszer is megismételt „stb." felsorolást jelző rövidítése a magyar nyelvnek. 9 Az 1930-as évek elején a hazánkban kialakult rendkívüli kedvezőtlen gazdasági helyzet kihatott a MÁV személyforgalmára is, ami elsősorban az elszállított belföldi és külföldi utasok számának csökkenésében mutatkozott meg. Ebben az időszakban született meg a „filléres gyorsok" bevezetésének gondolata. Ezeknek a jelentős 75%-os utazási kedvezményt nyújtó vonatok programját a MÁV állította össze és a jegyeket az IBUSZ irodái árusították. A vidéki városokba, vásárokba, a tokaji szüretre, szabadtéri játékokra, versenyekre, ünnepségekre, kongresszusokra közlekedő vonatok rövid időn belül páratlan népszerűségre tettek szert. Ünnep- és vasárnaponként közlekedtek. Összesítve az látható, mindkét levélben fellelhető valamennyi típusú jelentéstartalom, de egyértelműen az jellemző, hogy a mérsékelten pozitív és pozitív tartalmú mondatok jelennek meg leghangsúlyosabban, mindezeket követi a mérsékleten negatív a hivatalos levelekben. Konfliktusos, neuralgikus, elsősorban politikai vonatkozású helyzetekre való utalás szintén a hivatalos levélben jelenik meg hangsúlyosan (három mondatban, illetve mondatrészben]. Semleges mondat vagy mondatrész a titkos levélre jellemző inkább, ott három is megtalálható, míg a nyilvánosságra szánt levélben mindössze egy sorolható ebbe a kategóriába. Szembeötlő, hogy mérsékelten negatív tartalmú mondat mindkét levélben csak egy-egy alkalommal fordul elő. Megállapítható: jellemzően mérsékelten pozitív vagy pozitív jelentéstartalmú mondatok jelennek meg Móra mindkét levelében. Ez alapvetően érthető és logikus, hiszen burkoltan vagy direkten, de mégis egy szerelmi levelezés egy-egy részletével találkozunk. A Móra Ferenc által Kalmár Ilonának írott titkos szerelmes levelek naplószerű szövegfolyamatot hoznak létre. A szerelmi szálon túl Móra hétköznapi életének történései, az író gondolati struktúrái, a világ történéseiről való töprengései is rekonstruálhatóak a szerelmes üzenetek segítségével. A szerelemi szenvedély és a hétköznapok valósága akár egy mondaton belül is összecsúszik, összeér, s mindez egy rendkívül izgalmas szöveget teremt. Tanulmányunkban véletlen kiválasztással történt meg a két párhuzamos levél elemzése. S ezekben a véletlen kiválasztással vizsgált párhuzamos levelekben is egybeforrnak Móra hétköznapjai, kapcsolatuk érzelmei, és különleges módon a politika. Móra Ferenc 1932-1933-as mindennapjaihoz, gondolkodásánaka rekonstruálásához is kiváló forrás a Kalmár Ilona-féle levelezés. Ennek a dokumentum-együttesnek a minél teljesebb feldolgozása, publikálása fontos feladat az irodalomtörténeti kutatás számára. *** 279
