Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Történettudomány

Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között 31. kép: Simonyi Lajos jelzése Adler hátlapján (mfm_t85.10.7_b) 1920 Igazolványba fényképeket, levelező lapo­kat és fénykép nagyításokat legolcsóbban készít (SZN máj. 4.) 1921 Első szent áldozási fényképek leszállított árban a legszebben készít (SzUN máj. 3.) 1925 Első szent áldozási és bérmálási fényképek legolcsóbban Simonyi fényképésznél (SzUN máj. 20.). 1926 A volt Simonyi féle fényképészeti műtermet átvette Iritz Rudolf (SZN máj. 22.). Azl927-es Útmutatóban a Somogyi utcai címen szerepel. 1927 Simonyi műtermét a Széchenyi tér 8. sz. alá helyezte át, a Korzó mozival szemben, Jerney-ház (DM márc. 29.). 6 db levelezőlap 4 pengő 80fillér, 3 db igazolványkép 1 pengő 60 fillér (SZN máj. 12.). Fényképész segédet vagy segédnőt keres (SzUN jún. 5). 1929 Igazolványba, útlevélbe való fényképet egy óra alatt is készít (DM jún. 26). 1936 Vasutas igazolványba fényképeket legszeb­ben, legolcsóbban (SzUN okt. 20). 1938 Felvesz fényképész tanulónak 1-2 polgári iskolát végzett, katolikus, 14-22 éves, jólel­kű, szerény leányt teljes ellátással, lakás és fizetéssel (DM máj. 4). 1939 Négy középiskolát végzett fiút vagy lányt tanulónak felvesz (DM júl. 9). 1942. évi Címtára műtermet a Széchenyi téren jegyzi. Sternberg Sándor (1919-1943) 32. kép: Sternberg Sándor: Zsidó iskolások a Zsinagóga kapujában 1941. (mfm_t2012.7.3). Sternberg Sándor (Máramarossziget, 1877. febr. 20 - Szeged, 1943. jan. 11) a Szegedi Ipartestületnél az „E” lajstromban 74/1919. sorszámmal vették nyilvántar­tásba a Korona utca 10. sz. (ma Hajnóczy u.) alatt. Sternberg Lajos, aki a Házassági anyakönyv bejegyzése szerint (205/1929 sz.) a közéletben a Sándor nevet használta, izraelita, szülei néh. Sternberg Lipót és Stern Ilona. 1929. máj. 8-án házasságot kötött a szintén izraelita özv. König Lászlóné Schäffer Ilona varrónővel (Szeged, 1890). Lakása Tavasz u. 15. sz. alatt volt. A szegedi múzeum három jelzett fényké­pét őrzi, két képen zsidó iskolás gyerekek csoportja látható a zsinagóga kapujában 1941-ben, melyek Schwartz Lajos hagya­tékából kerültek a gyűjteménybe.29 Benkő 29 Az egyik képen a zászlón szereplő két szó egy rövid idézet a 2Móz. 17:15. vers végéről: „Az Örökkévaló az én zászlóm / az én hadijelvényem". A felirat megfejtését 235

Next

/
Thumbnails
Contents