Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között Kövessy Rezsőné (1912-1939] Kövessy Rezsőné, Herczeg Mária 1912. júl. 18-án jelentette be Szegeden fényképészetét Somogyi u. 24. szám alá, előző, budapesti 1908-as iparigazolványa alapján. A Szegedi Naplóban 1912 nyarán a Somogyi utcai volt Szilágyi-műterem helyén hirdette egész napos nyitva tartását és fényképész ügynököket keresett fölvételre. Szeptember végén hirdetett utoljára. Fényképet nem ismerünk tőle (T. Knotik 2009, 308). A Szegedi Ipartestület „E” iparlajstromában 29/912. sorszámon található cég a bejegyzés szerint 1939-ben szűnt meg. Lajos Sándor Dr. Lajos Sándor (1902-1987) Lúgoson született, Eszéken nevelkedett, Pécsett járt iskolába, de Szegeden érettségizett. Festő akart lenni, de röntgenorvos lett. Az 1920-as évektől fényképezett. „Biztosan nincsen olyan műfaja ennek a művészetnek, mit ki ne próbált volna [...] Az elmélyült szemlélődést kívánó csendélettől a nyüzsgő riportképig és az alaktalan kísérletekig mindenben otthonosan mozgott.”20 Sok kiállításon részt vett, de első nagyszabású kiállítását nyolcvan évesen rendezte (DM 1983. máj. 5.). A Szegedi Fotóklub 1989-ben felvette Lajos Sándor nevét. Liebmann Béla (1937-1951) 19. kép: Liebmann Béla üzlete a Kelemen utcában 1945 (mfm_t99.2.2). 20 Hjorváth] D[ezső]: Meghalt a tanítómester. DM 1987. ápr. 25. Liebmann Béla (Temesvár, 1899. jún. 23. - Szeged, 1996. dec. 18.) mint fényképész a Szegedi lpartestület„A” iparlajstromába 1937. jan. 17-én került 9/1937. sorszámmal Kelemen u. 12. címen. Liebmann Béla optikusnak és orvosi műszerésznek tanult. Első fényképe nyomtatásban 1919-ben jelent meg Temesváron, ahol lefényképezett egy Zeppelint. 1921-ben Budapesten megismerkedett Vér György újságíróval, akinek cikkeihez fotókat készített. Hamarosan több pesti újság közölte felvételeit. Szegeden 1922-ban telepedett le, látszerész üzletben helyezkedettel, majd 1927-ben önállósította magát. Közben fölfedezte és dokumentálta a Tisza-parti város életét és megörökítette a városba érkező színészeket, politikusokat, művészeket, tudósokat. 1931-től a meginduló Szegedi Szabadtéri Játékokat fényképezte, fővárosi újságok is szívesen közölték képeit. A munkaszolgálatból 1945. január 5-én tért haza Szegedre,21 felesége, Hortobágyi Szeréna és kislánya, Flórika a deportálásból nem jött vissza. Újraindult fényképészi munkássága. „Vérbeli riporter [...] és tudatos dokumentarista, politikai események, a régi városkép, a szívet dobogtató tápai népviselet, egyszóval futva futó múltunk rögzítője volt.” (Apró 2014,29-44) Számos fényképkiállításon vett részt sikeresen. Archívumának nagy része a Móra Ferenc Múzeumba került. Hirdetése 1927 Novemberben nyílik Liebmann optikai szaküzlete a Ha-Ha [cipőáruház] mellett (SzUN nov. 13.). 1930. évi és az 1942. évi Címtárban Kelemen u. 12. sz. alatti látszerész és fényképészeti szaküzlete szerepel. 1935 Az Idegenforgalmi Hivatal propaganda fényképpályázatán II. díjat nyert a Fogadalmi templomot a közúti híd egyik oszlopával ábrázoló képével (DM júl.14). 21 Szegedi Zsidó Hitközség iratai: Visszatérő deportáltak kérvényei 1945. Liebmann Béla kérvénye ruhanemű, ágynemű, fehérnemű kiutalására 1945. máj. 25. dátummal. A gettóbeli lakásból függönyöket, szőnyegeket igényelt vissza, dátum nélküli irat, lakcíme Gyertyámos u. 17/B. 226
