Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között érvényesítette.” (Albertini]17 Kárász Judit születésének 100. évfordulóján Szegeden, a Kass Galériában műveiből kiállítás nyílt (Szabó 2016, 96). Károlyi (Klein) Aladár (1906-1933) Károlyi (Klein) Aladár (Budapest, 1883) a szegedi zsidó hitközség házassági anyakönyve szerint szülei Klein Ignác és Lövi Katalin Szeged, Nemestakács u. 8. sz. alatti lakosok. 1905-ben kötött házasságot Jónás Ilonával (1889, szülei Jónás Sándor és Koch Janka). Klein Aladár 1906 nyarán műtermet nyitott a Petőfi Sándor sugárúton. Az 1907. évi címtár a Zsinagóga u. 13. (ma Bolyai u.) címen tartja nyilván fényképészetét (T. Knotik 2009,219). Ezután hosszú szünet következett. Újabb szegedi működése 1926-ban kezdődött Károlyi Aladár néven. A Szegedi Ipartestület „A” iparlajstromában a 139/1926 sorszámot kapta a Nyíregyházán 1920-ban kiállított előző iparigazolványa alapján. Bejelentett címe Pusztaszeri u. 4. sz. 1930. évi Címtár az Aradi u. 6. sz. alatt tarja nyílván. 1933. évi címtárban Wesselényi u. 8. címen található. Keglovich Emil műterme (1892-1923) Keglovich Emil (Pojana Stampi, Bukovina, 1856. jún. 23. - Szeged, 1912. okt. 3.) föltehetően Letzteréknél tanulta ki 17. kép: Keglovich műterem: Négylovas hintó a hídon 1924. (mfm_t80.2.33). 17 https://artportal.hu/lexikon-muvesz/karasz-ju- dit-689/ (Letöltés ideje: 2017. 09.10.) a fényképészetet, 1882-ben már a Letzter és Társa cég művezetője, 1888-tól a Letzter és Keglovich cég egyik tulajdonosa. 1891. nov. 24-én nősült, feleségül vette Till Herminát (Szeged, 1864. jún. 25.). Keglovich Emil 1892 őszétől a Kölcsey utca 8. sz. alatti műterem egyedüli tulajdonosa. 1897-ben műtermét a Kölcsey utcából a Klauzál tér 7. szám alá költöztette (Wagner-ház). Szeged városa az 1900-as párizsi világkiállításra Keglovich Emillel készíttette a fényképeket, ahol fényképeivel nagy aranyérmet nyert (T. Knotik 2009,186). 1912-ben bekövetkezett halála18 után a céget özvegye még egy évtizedig sikeresen tovább működtette, és 1923. jún. 30-án szűnt meg (34628/923. sz.). A Szegedi Ipartestület„E” lajstromában 1902-ben 35/902. sorszámon találjuk iparigazolványát azzal a megjegyzéssel, hogy Keglovich Emilnek 1888 óta van fényképész ipara. Lakása akkor a Széchenyi tér 17. sz. alatt volt. Hirdetése 1913 Az aratóünnepélyen az lllustrirte Zeitung és több külföldi képeslap megbízásából Keglovich fényképészet több felvételt készített (DM júl. 3.). 1921 Keglovich fényképészeti műtermében készülnek a legszebb és legolcsóbb fényképek. Tisztviselői igazolványokhoz gyorsan és méltányosan (SzUN dec. 18.). 1922 A Keglovich-féle műterem Kárász utcai kirakatában új felvételek láthatók. Magyar ruhás leányok és legények művészi kidolgozású fényképei állítják meg a járókelőket, amelyek a Népfőiskolások Országos Széchenyi Szövetségének műkedvelőgárdájáról készültek (SzUNjan. 20). A pusztaszeri Árpád templom javára tartandó Nemzeti Bál résztvevőiről fényképeket készít a Keglovich-féle műterem és Till Viktor a Tisza szállóban (SzUN jan. 31) Kilényi Mária (1944) Kilényi Mária Karolin (Arad, 1891) 1944. máj. 25-én kapott iparengedélyt, bejelentett címe Kárász u. 14., nyilvántartása 18 Keglovich Emil fényképész 56 évesen meghalt „mesterségében valódi művész volt”. Az újszegedi Fő fasor 17. sz. villájából temették (DM 1912. okt. 6.). 224
