Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Ábrahám Vera A Pillitz-ügy - Fejezetek Pillitz Dániel rabbi életéből, különös tekintettel szegedi szolgálatára szolgálni hazájuknak. Mikor az egyik megyei kormánybiztos, Dobozy István alezredes, a minisztertől 2000 forintot kért a silányul ellátott néptanítók serkentésére s ezzel a nevelés és oktatás ügyének előmozdítására, 1 lorváth a segítséget a valóban rászorulóknak vallás- és nemzetiség-különbség nélkül hajlandó volt megadni, mert bár az állami pénztár állapota a haza jelen körülményei közt a legnagyobb kíméletet követeli, a kormán)' a népnevelés emelését legfőbb gondjai közé számítja és ehhez a magasztos czélhoz kész anyagi áldozatokkal is járulni.'* Az ország kormányzójával pedig örömest közölte16 azoknak névsorát, a kiket Eötvös a poroszországi tanítóképző-intézetek látogatására tavaly államköltségen kívánt kiküldeni. A kijelölt tizenöt ifjú közül többen, pl. Ballagi Károly, Birányi István, Görög Imre, Greguss Gyula, Kacziányi Ferdinand, Kárffy Titusz, Pázmány György, Pillitz Dániel rabbi és Sárkány Ferenez mind ismert nevek a magyar paedagogia történelmében s így a «forradalmi» kormány jól válogatta össze azokat a férfiakat, kikre a magyar tanítók további képzését bízza. Az események azonban ezt a kiküldetést is meghiúsították. 2. kép: Pillitz kiküldetéséről [www.velenceblog.hu. Letöltés: 2017.06.26.) A Pillitz -ügy a Magyar Zsidó Szemlében is szóba került. Szegedi munkásságáról részletesen írt a Löw-Kulinyi49 kötet, azonban rá vonatkozóan téves közlést is szolgáltattak a Szerzők. Az információ problematikája a Magyar Zsidó Szemle hasábjain kapott helyet. (Pillitz helyesbítése, ill. a szerzők válasza alább olvasható.) Ezeken kívül a Magyar Zsidó Szemle több - az adott témában megjelent cikke - új adalékul szolgálhat Pillitz Dániel élete, munkássága kutatói számára. A helyesbítésről írt cikkben50 Pillitz Dániel maga foglalta össze szegedi időszakát, mivel 3 éves tevékenységéről, illetve távozásával kapcsolatosan Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond a szegedi hitközség történetéről szóló kötet vonatkozó részében (Löw - Kulinyi 1885, 341) - tudtukon kívül - téves adatokat közöltek. A szerkesztőségnek írt levele összefoglalta szegedi éveinek történetét, és ezzel más, az érintett szempontja szerinti megvilágításba helyezte Pollák D. Simon által előadottakat, az alábbiak szerint (Pillitz 1886, 33): „Szegedi hivataloskodásom története röviden a következő: 1843. évi szeptember 20-án hivattam 49 Löw - Kulinyi, 1885. 2,129,168 - 171, 204, 210 - 211, 216,218,337,340,341,358. 50 Magyar Zsidó Szemle. Harmadik évfolyam/szerk. Bacher Vilmos és Bánóczi József. Budapest 1886. Pillitz Dániel: Egy kis helyreigazítás. 33-34. meg Sz.-Fehérvárról Szegedre mint hitszónok és rabbihelyettes. Háromévi hivataloskodás után, 1846. január 22-én nyertem meg a rabbi czímet. Ez alkalommal 102 szavazó közül 95 községi tag mellettem szavazott.51 De az ellenzék bujtogatása által a községben előidézett zavargások következtében 1846. augusztus hó 7-én lemondottam. Lemondásomat azonban a község csak azon feltétel alatt fogadta el, hogy az majd csak 9 hó múlva lépjen érvénybe, hogy tehát 1847. május 1-ig hivatalban maradjak »úgy mint eddig« [Az ezt bizonyító okirat eredeti példánya birtokunkban van!]. Ezen feltételt elfogadva 1847. május 1-jén kiléptem, de a községgel való minden érintkezésen kívül a legnagyobb békességben és háborítatlanul ugyanazon év őszéig Szegeden laktam. Szerző uraknincsenektehátjól értesülve, midőn munkájuk 171-ik lapján azt mondják, hogy lemondásom után »mint hitszónok« tovább működtem, hogy a »rabbi« czímem fentartása vita vagy kérdés tárgyát képezte volna s hogy végtére Szegedet elhagyni kényteleníttettem. Mindezekből egy betű sem felel meg a valóságnak. Hogy az orthodox és az annak látszani akaró papok »Der Talmud etc.« czímű füzetemet elítélték, az természetes.52 [...] A dolog érdemére nézve 51 Vő. a korábbiakban leírt Pollák D. Simon érveivel! 52 1845-ben Theodor Burger álnéven kiadott Der Talmud 201
