Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
A Pillitz-ügy Fejezetek Pillitz Dániel rabbi életéből, különös tekintettel szegedi szolgálatára Ábrahám Vera 1. kép: Pillitz Dániel arcképe (Löw - Kulinyi 1885,169). Mielőtt a Pillitz-ügyre térnék, röviden ismertetem a korabeli szegedi „rabbi-helyzetet”. Az 1785-ben megalakult Szegedi Zsidó Hitközség első vallási vezetője Jechiekel, egy évig volt szolgálatban. Második rabbija, és - mint ekkor szokásban volt - mindenese, azaz előimádkozó, metsző és jegyző, 1790-től Bak Hirs (Hirsel) Cvi1 lett. Az 1830-as évektől a kiváló talmudista már főrabbiként, összesen 53 évig szolgálta mindenki legnagyobb megelégedésére a szegedi zsidóságot. Végül 95 évesen 1843-ban bekövetkezett halálával távozott 1 Bak Hirs Cvi (Szemnic - véleményem szerint Szenicz a születési helye! 1747 - Szeged, 1943) posztjáról,2 ekkor a közösségnek új vallási vezetőre volt szüksége. A választás - melynek folyamatára később térek ki - a székesfehérvári rabbira, Pillitz Dánielre esett. A későbbi összefüggések megvilágítása miatt a székesfehérvári zsidóság intézményesülésének kezdeti szakaszáról következik néhány mondat. Székesfehérvár szabad királyi város Tanácsa 1842. december 2-án a 3474. sz. rendelettel engedélyezte a zsidók letelepedését (Steinherz 1891, 552). Akkor már 20-21 család élt itt, ők 1837-körül telepedtek le. Hitközségüket 1842-ben alapították és Pillitz Dánielt3 választották rabbijuknak,4 aki Veszprémből a korai betelepülőkkel érkezett. Hitközségi elnökük Hahn Salamon lett. A két vezető személyiség igen aktív volt, pld. még abban az évben első intézményként megalapították a fiúiskolát (Gergely 2013, 2). Pillitz Dániel szemléletéről tudható, hogy az emancipáció lelkes híveként tartották számon, hiszen magyarul prédikált emellett agilisán szorgalmazta, hogy a zsidók minél előbb az ország egyenjogú állampolgárai legyenek. Ezzel persze nem vívott ki általános egyetértést, hiszen ebben az időszakban a zsidóság jelentős része modernizáció ellenes nézetet vallott. „A 30-as és 40-es években a magyar rabbik főtörekvését képezte, hogy a Németországból kiinduló vallás-reform 2 A szegedi izraelita temetőben nyugszik, köve megtalálható: 6-13-3 helyen. 3 (Veszprém 1818 - Budapest 1895.) Szülei: Joab Pillitz és Tova Gitl Pillitz. (Joab sírirata szerint ő a veszprémi hitközség első rabbija volt. 1740 körül született Morvaországban, hosszú és érdemes működés után 1806. halt meg szintén Veszprémben. In: Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter, Budapest, 1929. 949. és www.geni.com 4 A szegedi elöljáróság - élén Pollák D. Simonnal - szerint Fehérváron is „csak segédkáplány és tanító" volt. 195
