Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Tömörkény István (1866–1917) örökében

Bíró-Balogh Tamás

Tömörkény - ma. Az irodalomtörténeti hely változásai

pedig a Megöltek egy legényt és a Bicskavásárlás bekerült A magyar irodalom legszebb novellái című kötetbe, a Muzsikaszó pedig a 2001-ben kiadott 20. századi magyar novellák reprezentatív válogatásba.

Sőt, még egy aforizmagyűjteményt (herbárium szóval illetve) is kiadtak tőle, Mesék amik teremnek címmel, sajnos már a címben is helyesírási hibával (Szentes, 2008). Két e-book is fűződik már a nevéhez, 2012-ben jelent meg az Elbeszélések, amely epub és mobi formátumban tölthető le, valamint 2014-ben az Állatok a ház körül című „szórakoztató ismeretterjesztő interaktív könyv gyermekek részére”, amelyből - a leírás szerint „a farmon (!) élő állatokat képek, hangok, 3D modellek segítségével játékos módon ismerheted meg". (Nota bene: Tömörkényből egyszer már megpróbáltak gyermek- és ifjúsági írót faragni, amikor 1981-ben a Móra Könyvkiadó húszezer példányban megjelentette a 9 éven felülieknek szánt Két ló bitangságban című válogatást, Würtz Ádám egész oldalas rajzaival - ez megérne egy külön dolgozatot, hogy mitől lesz az író egy-egy novellája egyszeriben gyermekirodalmi.)

Ugyanakkor Tömörkény mind a mai napig termékeny író - Márai is hasonlót mondott a negyvenes évek elején Kosztolányiról, amikor annak évente több „új” kötete jelent meg, mint egy élő szerzőnek. Ennek oka, hogy a Czibor- féle életműkiadás bevallottan válogatott csak az életműből, ezért mind a mai napig vannak „ismeretlen” Tömörkény-írások, amelyekből időről-időre kiadnak egy kötetnyit. Az életműsorozat után négy ilyen kötet jelent meg. Elsőként Péter László gyűjtésében Hétről hétre címmel a Publicisztikai írások 1894-98 kötet, amely kronologikusan is és tematikusán is az életmű egy konkrét és egységes szeletét nyújtja át az olvasónak. 2012-ben Urbán László adott közre vegyesen egy kötetnyi felelt anyagot (Fakadó szerelmek. Lappangó írások), majd ismét Péter László szerkesztésében jött a Tréfál az idő. Elfelejtett írások című kötet 2014-ben, hogy a sort (jelenleg) Urbán László zárja: a Mihály furfangéroz című könyv csütörtökön1 jött ki a nyomdából, és 1

1 Az előadás elhangzott 2017. április 24-én, a kötet pedig a Kortárs kiadó tájékoztatása szerint 20-án hagyta el a nyomdát.

nyolcvan, eddig lappangó írás olvasható benne Tömörkénytől, szintén vegyesen.

Tömörkény munkássága bekerült az utóbbi idők két mérvadónak tekintett irodalomtörténeti összefoglalásába is: a 2007-ben kiadott háromkötetes A magyar irodalom történetei (szerk.: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András)

II. kötetében bár önálló fejezetet nem kapott, de Hajdú Péter Sikertörténetek a századvégi novellisztikában című korszakáttekintésében kapott öt bekezdést, viszont 2010-ben az Akadémiai Kiadó vaskos munkájában, a Magyar irodalomban (főszerk.: Gintli Tibor), a Szilágyi Márton és Vaderna Gábor által írt fejezetben már csak egy bekezdés jutott neki mint „a regionalitás irodalmi formái”-nak egyik művelőjének (a másik Mikszáth volt). A Tömörkény-irodalom újabb korszakának vitathatatlanul legfontosabb darabja a Lengyel András szerkesztésében 2005-ben megjelenten memoriam”-kötet, a Hajnali sötétben.

Meglepő, ugyanakkor örömteli esemény volt, hogy a 2011. április 28-29-én a szegedi Mojoban tartott 13. deKonferencia Tömörkény első kötetét választotta tárgyául: a Tömörkény és egyéb urak tanácskozás előadói Szilasi László, Sághy Miklós, Rákai Orsolya, Odorics Ferenc, GaborjákÁdám, Milián Orsolya, Müllner András, Boldog Zoltán, Hajdú Péter és Z. Kovács Zoltán voltak. Aki ismeri az egykori deKon-csoport működését, azt tudja, hogy Tömörkény újra- és újjáolvasásában ez fontos esemény volt. Sajnos a konferencia anyaga nem jött ki önálló könyv alakban, az előadásoknak is csak egy része jelent meg itt-ott. 2016. október 21-én a SZAB székházban rendeztek a 150 éve született Tömörkény István emlékére szimpóziumot, ahol az előadók Bíró-Balogh Tamás, Deák-Takács Szilvia, Diószegi Szabó Pál, Marton Árpád, Miklós Péter, Mód László, Tóth Sándor László, és Zsoldos Sándor voltak. Az itt elhangozott előadások már a tanácskozás idejére megjelentek könyv alakban - és ugyanekkor a kultusz is kapott egy újabb löketet: Bene Zoltán szerkesztésében látott napvilágot az Üzenet a másvilágra. Hommage a Tömörkény című kötet, amely a kortárs - és leginkább fiatal - írók-költők Tömörkény meg- idézésére született írásait adja.

18