Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. körében jelentek meg. Ez irányba mutatnak az 1734-ben és 1784-ben a már említett vendéglők mellett létező lövöldék is. Geml József, későbbi polgármester szerint az 1782-ben létrehozott Temesvár Szabad Királyi Város Polgárőrsége tagjainak egy csoportja 1798-ban kérte a kincstártól a Mehala falu határában található Elnöki Kert mellett egy lövölde felépítését. A kedvező válasz után rövid idő alatt felépített lövölde 2365 forintba került, melyet a város vagyonosabb polgárai előlegeztek (Geml 1896], Ennek a Schützen Korp, később Schützen Gesellschat név alatt ismert Temesvári Polgári Lövészegyletnek a Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlegében őrzött, fennmaradt pecsétje a körfelirata szerint 1805-ből származik (ltsz. 20.401], A 2,9 x 3,5 cm átmérőjű és 9,1 cm hosszú nyéllel rendelkező, fém nyomólap szélét levelekből álló öv díszíti, ez után következik a pontokból álló, két öv közti felirat: „SIGIL DES TEMESWARER BUR: SCHIZEN CORPS * 1805”. A nyomólap mezejének központjában szív alakú pajzsban elhelyezett torony áll, mely első látásra a városi vízi toronyhoz hasonlít. A torony bástyáját zászló díszíti. A pajzs babérlevelekből álló virágdíszen nyugszik, míg a felső részén virágfüzér és e fölött a császári korona áll. A Pasa Kút melletti lövész székhelyet ismeretlen okból - talán a francia háborúk alatti bizonytalan idők miatt vagy a kincstári tulajdonos kérésére - feladták. A lövészek új székhelye 1824-ben már a Józsefvárosban található. A Temesvarer Zeitung 1887. szeptember 7. száma szerint 1824-ben, a korábban a temesvári hentesek tulajdonában lévő gyertyakészítő műhelyek leégése után felépített józsefvárosi KékGolyó [Zur Blaue Kugel) nevezetű vendéglő melletti lőteremben, több temesvári polgári lövészegylet összevonása után alakult meg a Polgári Lövészegylet [BürgerlicheSchützenverein). Ennek a lövészegyletnek a 4,5 x 4,3 cm átmérőjű és 12,3 cm hosszúságú, nyolcszögletes pecsétnyomóját a Bánsági Múzeum történelmi gyűjteményében találjuk (ltsz. 20.400], A nyomólap szabálytalanul kidolgozott széle után következik a körkörös német nyelvű felirat: „BÜRG: SCHEIBEN SCHÜTZEN VEREIN D. K. FREISTADT TEMESVÁR". A nyomólap mezejében, magas állványra felállított, fából készült céltábla látható. A tábla mellett, bokrétás kalapot viselő személy áll, a jobb kezében tartott pálcával a tábla közepére mutat, míg a bal kezében lévő zászlóval jelez a vele szemben álló lövészeknek. A Józsefvárosban, az egykori Hunyadi utca 20. szám alatt létezett7 Kék Golyó vendéglő helyén álló épület későbbi gazdája, Weisz Hugó fa- és fűrészáru lerakat tulajdonos 1886-ban a Történelmi és Régészeti Múzeumtársulatnak ajándékozott egy 174 cm hosszú és 8 cm vastag, „Dem schätzbaren Beförderer dieser Anstalt, Johann Schimtso gewidmet von der Schützen- Gesellschaft 1823" feliratú márványtáblát. A Múzeumegyesület választmányi gyűlésének jegyzőkönyve megerősíti, hogy 1823 után ezen a helyen állott az egylet székháza és lőcsar- noka. Sajnos, 1919 után a régi magyar nyelvű törzskönyvben 662. szám alatt nyilvántartott márványlap nyomtalanul eltűnt. 1837-1848 és 1857-1859 között a lövészegylet újra a Mehalaba és a Pasa Kútjánál lévő vendéglőt és kertet bérelte, melyek korábbi használói között ott találjuk Mercy tábornokot és utódjait, majd a temesvári szerb püspököt. Ormos Zsigmond, későbbi múzeumalapító főispán visszaemlékezései szerint 1842-ben, mint rékási járási szolgabíró az épület egyik termében párbajozott az őt megsértő osztrák tiszttel. Ez azt is jelenti, hogy a lövészek által bérelt épületet valószínűleg gyakran használták a „becsületi ügyek" elrendezésére is. Az abszolutizmus nehéz éveiben csak részben szünetelt a társaság tevékenysége. Az 1857-ből származó 9 régi festett lövésztábla (Munteanu 2002,96] tanúsága szerint a lövészek Kari Freiher Wolf erődparancsnok, majd 1858. augusztus 29-31. között Rudolf trónörökös tiszteletére rendeztek céllövészetet. Az áldatlan helyzet 1859-ig tartott, amikor az újraengedélyezett Polgári Lövészegylet megvásárolta a józsefvárosi vasúti pályaudvar mögötti, Pumperwalde nevet is viselő tágas, parkosított területet, ahol korszerű lőteret alakított ki. Az 1864. évben, Szent István napján itt szervezett diszlövészetről emléktábla tanúskodik. Ezekből az évekből Reiter Robert temesvári helytörténész Schmiedburg báró, valamint Marquet lovag lövészmesterek nevét említi (Lay 2001,291; Szekernyés 1999; 7 Később ezen a helyen épült fel a Küttel téri bérház. 178
