Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. város rangra emelése. A II. József császár által 1781. december 21-én aláírt kiváltságlevél 10. pontja értelmében „A város polgársága háborús és más veszedelmes körülmények között hűséges egyetértésben legyen a katonai parancsnoksággal, a vár előre nem látott szükségében, a politikai hatóságok utasításai szerint, fegyverrel is védelmezze az erősséget; hiúsítsa meg az ellene támadó fondorlatokat, ártalmas terveket ésjelentse föl a titkos cselvetéseket." (Szentklárayó. n., 87; Rosenfeld 1882, 22]. A város ideiglenes vezetősége - élén Peter Anton Delpondio polgármesterrel - 1782. július 22-én tartott tanácskozásán elhatározta, hogy „Polgárkatonaságotszervez, kiöltözteti, és azt katonásanféljegy verzi és a katonai gyakorlatokra, betanítja". Deyak Sebestyén, városi tanácsos a német és szerb csapattestek tiszteletére két zászló készítését rendelte el. A beiktatási ünnepségen, 1782. szeptember 16-án Ingruber Ádám polgár- mester vezetése alatt 154 német és 118 szerb - valamennyi katonai egyenruhába öltözött, fegyveres polgár - vonult fel a székesegyház előtt (SzentklÁray é. n„ 91], A polgári fegyveres alakulatok zászlói, szalagjai, a zászlórudak aranyozott csúcsai 1909. október 5-én, a városi tanács ajándékaként a Bánsági Múzeum tulajdonába kerültek (Medelet - Toma 1997, 91].* A szabad királyi jogok elnyerése után a városi tanács hatásköre nem terjedt ki a város védelmének és biztonságának megszervezésére, amely mindenkor a helyi katonai hatóságok kezében volt. A napóleoni háborúk hosszú éveiben egyre inkább szükségesé vált a polgári elemek a bevonása a közbiztonság megszervezésébe. Ennek megfelelően Temesváron már 1801-ben megalapították az Önkéntes Polgári Hadat (Freiwilige Bürger Miliz), amely valójában az 1782-ben alapított városi polgárőrség folytatása. Ennek német és szerb századai a polgármester parancsnoksága alá tartoztak. Felfegyverezésükre a Bánság Katonai Parancsnoksága 1801. március 20-án 150 lőfegyvert bocsátott a város vezetőségének rendelkezésére (Geml 1896). 1809 januárjában, az ország 42 városának adatait tartalmazó összeírás szerint Temesvárt 1400 1 1 A Temesvári Bánság Múzeum gazdag zászlógyűjteményét nagyon sok hibával lásd: M. Kiss 2009. Javította: Kakucs 2010b, An. B, 382-386. főből álló gyalogos polgári őrség és 100 lovasból álló polgári lovas gárda létezett (Molnár 1992, 118-119). A dragonyosokhoz hasonló öltözetet és sisakot viselő temesvári lovasság a német polgárság soraiból verbuválódott. Az említett lovasság mellett Temesvárt létezett a német és a szerb polgárok soraiból szervezett gyalogos egység is. A német gyalogság a vadászok (Jägerkorps) hagyományos formaruháját, míg az illír gyalogság világos színű, a császári királyi gyalogságéhoz hasonló egyenruhát viselt. Szinnyei József szerint 1809-ben a polgárőrség Klapka József kapitány felügyelete alatt állt, és a Napóleon elől Temesvárra menekített udvari kincstár és levéltár őrzésével volt megbízva (Klapka 1838; ld. Szinnyei 1899, 468). Egy 1812-ből származó jelentés szerint a két gyalogos csapatrész között az egyenruhák miatt állandó veszekedés volt. Az illír gyalogosok nehezteltek azért, hogy míg ők egyszerű egyenruhát, addig a németek a vadászok arannyal cifrázott zöld ruháját hordtak. Később a nádor az egységes ruha viselése mellett döntött (Molnár 1992,112). Temesváron a polgári gárda megszervezését sürgette az a tény is, hogy 1809-ben ide menekítették a császári udvar kincstárát, többek között a Német-Római Birodalom koronáját is. A frissen szervezett polgári őrség felügyelete alatt álló kincseket a ferencrendiek kolostorának pincéjében őrizték. Természetesen a város lakossága és maga az őrség is úgy tudta, hogy a Bécsi Természettudományi Kabinet gyűjteményét menekítették a Bega parti városba. A francia veszély csökkenését követően a császári hatóságok leszerelték az idősebb gárdistákat. Egy 1811-ből származó statisztika szerint Temesváron 1374 polgár viselt fegyvert. Az ekkor már csak fél század lovas, és 8 század gyalogos egységnek 184 tagú tiszti állománya és 24 zenésze volt. A tiszti állomány 4 törzs-, 12 fő- és 138 altisztből állt (Molnár 1992,118-119). A francia veszedelem elhárítása után Temesváron bizonyos formákban továbbra is fennmaradtak a nemzetiségi alapon szervezett polgári fegyveres alakulatok. Szentkláray Jenő tudósítása szerint a város felszabadulásának 100 éves évfordulójának ünnepén, 1816. október 13-án, a káptalani téren a helyőrség katonái mellett ott állt a, „két polgárhad; egyikben a katholicusok, 172
