Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Történettudomány

Máté Zsolt

Szeged hódoltság-kori török temetője

kérdés, hogy a legrégebbi térképek mit mutatnak azon a helyen? Az eltérő méretarányú, bizonytalan pontosságú térképeken az 1879 utáni teljes szerkezetváltás miatt az azonos pontok föllelése korábban nagyítót, mérőlécet, hosszú számolásokat igényelt, s az eredmény még mindig kétféle lehetett: vagy jó vagy nem. Ma a Blazovich László professzor által szerkesztett Szeged Atlasz óriási segítség.

Az Atlasz ma olyan sarokpont vagy hivatkozási alap, amelytől egyetlen Szeged-kutató sem tekinthet el. Nagy szakmai alaposság, páratlan, elektronikusan is megtekinthető történeti térképgyűjtemény, óriási rendezett adathalmaz, digitálisan kezelhető adatbázis. Olyan valódi mérföldkő, amilyen a Reizner volt 100 éven keresztül. A Szeged Atlasz egy kiérlelt nemzetközi metodika szerint készülő sorozat darabja. Része a magyar városok térbeli fejlődését bemutató Magyar Várostörténeti Atlasz sorozatnak, amely az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részét képezi. A sorozat célja az, hogy történeti és szerkesztett térképek valamint a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok és adattár segítségével átfogó képet adjon a kiválasztott városias települések térszerkezetéről, utcahálózatáról, főbb középületeinek és közterületeinek elhelyezkedéséről, és mindezen jellemzők időbeli változásairól. - Szeged esetében pedig újdonság, hogy tekintettel a 19. században teljesen elpusztult majd újjátervezett topográfiára a helyrajzi összevethetőség érdekében tartalmazza a Víz előtti részletes felmérés georeferált változatát is.8 A georeferálás végre egzakt kapcsolatot teremt a Víz előtti hely rajz és a mai állapot között. Pontossága és részletezettsége messze felülmúlja a Lechner-féle rendezés közkézen forgó térképét.

8 A georeferálás a régebben vagy eltérő vetületi rendszerben készült térképeknek egy adott koordináta-rendszerben való megfeleltetése - általában számítógépes program segítségével. A folyamat során először meg kell határozni a vizsgált térképen azokat az ellenőrzési, referencia-pontokat, amelyeknek a földrajzi koordinátái ismertek. Pl. ma is meglévő épületek, változatlan tereppontok stb. Ezeknek az ú. n. referenciapontoknak a helyét kell a térképészeti programba betáplálni. A program kijelöli és rögzíti a referenciapontok helyét a mai térképi állapot koordináta-rendszerében, és a régi térkép többi részletét úgy torzítja, hogy az eredeti viszonylatoktól való eltérést minimalizálja. A referenciapontok sűrűsége és biztos koordinátája határozza meg a georeferált térkép pontosságát.

A Szeged Atlaszhoz ezzel az eljárással elkészült az Árvíz előtti legalaposabb felmérésnek, Giba Antal 1841-44 között készített térképéneka 2010. évi, digitalizált Szeged térképhez igazítása. így bármely Árvíz előtti térképpont kb. 5 m-es pontossággal kijelölhető a digitális térképen.9 Az Árvíz utáni első, telekszámozott térkép (1886} sajnos terjedelmi okokból nem került bele az Atlaszba, de munkaanyagként kitűnő szkennelt másolatban az Atlasz készítéséhez rendelkezésre állt.

Nézzük először a Szabó által említett anyai örökséget, a Víz előtti számozás szerinti 1055-ös telket.

í . , -*s f' .'.fer

T 7

' /í;

s

P ':'0>

• Wx) í!

V/

"«C: 3

% ' S

VAx V'/-á-aT

ir

r— /r/s.

L

>l J....a rA

_v

tír

0.V*

. r.f 5

'/( / ' tmtwiii IhnpU

/r&j

Í1

i

EH-“-‘1-rjäte-;

5

7

/VrV .5. • * 4 r- - -•>

V .r

J>9*'

d

; f (^ ^ ^ ^

■•/ a/,9*21

y Ifi n/.v'e * !/,,)

i* 9* . •

5S m

3. kép: Szeged 1841-44-ben (Giba-térkép, belterület 78. szelvény], az árvíz előtti telekszámozással

A templom fölött, a pirossal vastagon keretezett telek az 1055-ös. A környéken a legkisebb, mindössze 142 négyszögöl, 510 négyzetméter. - Nem ez lehetett a Szabó-telek. A telekszám vonatkozásában Szabót a memóriája nyilván megcsalta.

Ez, az 1886-ban 1055-ös telek a József Attila sugárút 37-re esik, nem az 57-re. De sem a 37. sem a mai 57. helyén nem volt sem az első katonai, sem Bállá Antal 1776. évi, sem ennek korrigált

9 Korábban ez az eltérés akár 150 méter is lehetett! Sajnos, az Atlaszhoz kiadott DVD-n mindez passzív, egymásra másolt kép formátumban tudott csak megjelenni. (Atlasz 04_tábla A.3.9 fázistérkép) A kiadás előtti, eredeti munkaanyagot tervezői programba importálva azonban néhány kattintással a két térkép külön-külön és fedvényként is kezelhető.

164