Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Walter - Fintor - Skultéti A sándorfalva-eperjesi soványítóanyagának előzetes petrográfiai vizsgálata megjelenésének, illetve a nem plasztikus elegyrészek ásványos összetételének tanulmányozását nagy nagyításban. Végezetül, az így kapott eredmények pontosítása érdekében Thermo DXR Raman spektroszkópos elemzésre került sor. A vizsgálatok az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken készültek. 3.Eredmények 3.1. Makroszkópos elemzés A makroszkópos elemzés alapján a kerámia minta törésfelülete szendvicsszerkezetet mutat, vagyis a redukciós és oxidációs viszonyok között történt kiégetés következtében a kerámia fekete sötétszürke anyagának két oldalán világosabb vörösesbarna szegély figyelhető meg (6. tábla c-d], A kerámiában törmelékként nagy mennyiségű kvarc, földpát és csillám, valamint kerámiasalak látható. Az uralkodó mennyiségű kvarc többnyire nem saját alakú, sokszor áttetsző kristályokként jelenik meg. Sok a földpát, illetve földpát dús kőzetszemcse. A szemcséken lekerekített szélek sehol nem ismerhetők fel. A csillámok igen nagy mennyiséget képviselnek, többnyire nagy szemcseméretű (0,5-4 mm), saját alakú (hatszöges) biotit és muszkovit szemcsék (6. tábla b). A kerámiasalak kisebb-nagyobb fehér vagy halványszürke színű hólyagüreges törmelékként jelenik mega kerámiában (6. tábla c-e). A fazekasműhelyből származó minta egy nagy méretű, halványszürke-sárgás színezetű, kis sűrűségű kerámiasalak-darab. A kerámiasalak felülete kisebb-nagyobb hólyagüregek által tagolt, nagyon porózus szerkezetű (10. tábla a). 3.2. Mikroszkópos elemzés és Thermo DXR Raman spektroszkópia 3.2.1.Kerámia minta elemzése A mikroszkópos elemzések alapján a kerámia minta alapanyagának színe a peremi részen az oxidativ körülmények között lezajlott égetési fázis miatt világosabb, míg a belső reduktív körülmények közt kiégetett részen 1 Nikollal sötétbarna színű (8. tábla a, b, f), keresztezett Nikollal nagyon sötét, csaknem teljesen izotróp (8. tábla c, d, e). A szövet hiátuszos, gyengén osztályozott. Az uralkodó szemcseméret 20-50 pm, kevesebb a nagyobb 200-500 pm-es szemcse, emellett megjelennek akár mm-es nagyságrendű szemcsék is. Az alapanyagban jellemzőek a kisebb-nagyobb, többnyire keskeny-hosszúkás, illetve szabálytalan, kissé lekerekített kitöltetlen pórusok. A törmelék- szemcséketa finom szemcsemérettartományban főként monokristályos kvarc és muszkovit fehércsillám, valamint földpát (főként plagioklász), biotit és kerámiatörmelékek alkotják. A durvább szemcseméret tartományt többnyire a monokristályos kvarc, illetve kerámiasalak és kerámiatörmelékek képviselik. A kerámiában megfigyelhető finom- és durva szemcseméretű törmelékanyagokra egyaránt jellemző a szögletes vagy speciális íves oldalak által határolt alak. 1. ábra: A vizsgált kerámia mintában megjelenő kerámiatörmelék és kerámiasalak, 2017. Skultéti Ágnes felvétele Ezek alapján a vizsgált kerámiában sová- nyítóanyagként főként monokristályos kvarc, csillám, illetve kerámiasalak és kerámiatörmelék figyelhetők meg. A kerámiasalak kisebb-nagyobb szabálytalan alakú, kissé csipkézett szegélyű szemcsék formájában jelenik meg a kerámia alapanyagában (1. ábra). A salak 1 Nikollal szürke, míg keresztezett Nikollal sötétszürke színű, szinte izotróp megjelenésű (9. tábla a-d). 135
