Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Tóth Anikó Árpád-kori állatcsontok Csanádpalota-Országhatár lelőhelyről A kutya leletek (6 db] közül felkarcsont, sípcsont, combcsont volt alkalmas Koudelka 1886 módszerrel történő marmagasság értékének becslésére. A testméretek alapján 45,2-54,2 cm közepes és nagyközepes testű nőstény és hím egyedek (pásztorkutya] azonosíthatók. A termetük elmarad a lelőhely kora bronzkori és szarmata kutyáinak testméretétől (8. táblázat; Koudelka 1886], A lelőhely három korszakához kapcsolódóan a kutyák becsült átlag marmagasságában csökkenés figyelhető meg. Ez a méretcsökkenés azonban nem volt jelentős, egyaránt adódhat az eltérő életkorból és a nemi dimorfizmusból is. Gímszarvas -10 db Többnyire alacsony húsminőségű csontok (adult, juvenilis], s mivel a test minden régiójából fordult elő lelet, feltételezhető, hogy a feldolgozási hely a feltárás helyszínhez kapcsolódott (6-7. táblázat]. Előfordulása alapján tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos- és elegyes erdők, folyóárterek jelzője (VÖRÖS 2007). Házak állatcsont leletei A lelőhely 4 házából kisszámú, túlnyomóan közepes (46%) és alacsony (31%) húsértékű maradványokat azonosítottam. A magas (23%) húsértékű csontok előfordulása elmarad (83. és 274. objektum, 9. táblázat). 83. ház: szarvasmarha fog, kiskérődző comb- és sípcsont, sertés felkarcsont és kutya állkapocs csont. Fej és húsos végtag régió maradványai. Az egykori környezetre tompa folyamkagyló teknő töredéke utal. 274. ház: folyamkagyló és juvenilis szarvas- marha állkapocs töredék, combcsont és sípcsont maradványok. Fej és húsos végtag régió csontjai. 388. ház: madárcsont, kiskérődző fog. 404. ház: madár singcsont, szarvasmarha orsócsont töredék, sertés fog és kikérődző csigacsont. Fej, húsos és száraz végtag régió csontjai. Összegzés Az M43 Nr 56. (61.) Csanádpalota-Országhatár KÖH 52785 régészeti lelőhely 4 korszakából nagyszámú állatmaradvány (12 883 db) került elő. A legnagyobb mennyiségű leletanyag a szarmata időszakhoz kapcsolódott (6187 db). A leletanyag fele-fele arányban volt faj szintjén meghatározható. Minden korszakban azonosíthatóak voltak konyhai, feldolgozási hulladékként maradványok, s csak néhány esetben került elő csaknem teljes, illetve részleges állatváz. Az Árpád-kori leletek (1923 db) 48,2 %-a árokból került elő, míg a további állatcsont anyag megoszlott az egyéb objektumok között. Leggyakoribb leletanyag a háziállatcsont, amelyeket csak kiegészít a vadászható és gyűjtögethető állatok lelet együttese (gímszarvas, kagyló). A puhatestűek közül előforduló fajok homokos aljzatú nagyobb vízfolyást feltételeznek a tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos- és elegyes erdőkben (folyóártér) gazdag környezetben (szarvas). A háziállat állomány (adult, juvenilis szarvasmarha, ló, kiskérődző, sertés) a minimum egyedszám becslés alapján nem tűnik jelentősnek. A legfontosabbnak a nagyállattartás (szarvasmarha) mutatkozik. A nagyközepes termetű szarvasmarhák csaknem mindegyike aduit példány volt. Az aduit, közepesnél alacsonyabb és közepes termetű lovak vékony és nagyon karcsú egyedek voltak. A kisebb testű kiskérődző és sertés maradványok húshaszon és állatállomány fenntartásra utalnak. A nőstény és hím kutya maradványok egy része szétszórtan került az objektumokba. Figyelmen kívül hagyva a kutya maradványokat többnyire közepes (46,4%) - alacsony (37%) húsminőségű fej (49,7%), száraz végtag (14,5%), terminális régió (4%) és kisebb számban magasabb húsértékű (16,6%) törzs (12,8%), húsos végtag (18,9%) csontok kerültek elő. A házakból feltárt fej, húsos és száraz végtag csontok közepes (46%), alacsony (31%) és magas (23%) húsértékűek. A házakból feltárt fej, húsos és száraz végtag csontok közepes (46%), alacsony (31%) és magas (23%) húsértékűek. Egy szarvasmarha állkapocs belső felén, valamint ló orsócsonton használati eszköznyom látható. Hasonló leleteket (állkapocs csont, felkarcsont, orsócsont, medencecsont, combcsont, sípcsont, kéz- és lábközépcsont) azonosítottam Makó-Dáli tanyák (M43 Nr. 41), Apátfalva-Belez (M43 Nr. 45), Csanádpalota-Juhász T. tanya (M43 Nr. 55) lelőhelyeken. A régészeti állattani kutatások alapján ezek a középkorban használatos csontüllők lehettek. A csontüllő utalhat a kovácsműhelyek jelenlétére, fémeszközök karbantartására, mezőgazdasági munkákra. 127
