Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Tóth Anikó Árpád-kori állatcsontok Csanádpalota-Országhatár lelőhelyről és alacsony húsértékűek (6-7. táblázat], A 263. és a 496. gödörben talált sípcsont diaphysis égett. Ló-236 db Aduit [4] egyedek maradványai. A becsülhető marmagasságok alapján közepesnél alacsonyabb és közepes termetű (kéz- és lábközépcsont, orsócsont alapján 128,5-136,4 cm] nőstény és hím egyedek lehettek (Vitt 1956. módszere], A 198. árokból leírt kézközépcsont karcsúsági index értékei alapján vékony és nagyon karcsú egyedek voltak. A három korszakhoz kapcsolódó átlag marmagasság értékek alapján a szarmata korú lovak magasabbak voltak (8. táblázat, Vitt 1956]. A maradványok túlnyomóan közepes és alacsony húsértékűek (6-7. táblázat], A magasabb húsértékű csontokon rágás és vágás látható, ami feltételezi a lóhús fogyasztását. Használati eszköznyom két orsócsonton figyelhető meg. A14. gödör orsócsontja egyben csiszolt is (1. kép; 4. táblázat], A 150. gödör egy ló fejét tartalmazta. és csontmegmunkálással kapcsolatban hordoz információt, bizonyítékként szolgál a kovácsműhelyek jelenlétére és a fémeszközök karbantartására, közvetett módon mezőgazdasági munkákra (gabonatermesztés, aratás] vonatkozólag is. Hasonló leleteket írnak le a dél-olaszországi Pantanello több korszakos lelőhely Kr. e. 2.- Kr. u. 1. századra keltezett lelet együtteséből, Marokkóból, Franciaországból, Spanyolországból, Ukrajna területéről. Magyarországról eddig négy Árpád-kori (Budapest, Cegléd-Fertály- földek 11. (4/19.], Hajdúnánás-Fürjhalom-dűlő, egy 16. századi lelőhelyről (Baj-Öreg-Kovács- hegy] (Gál-Kovács-Kováts-ZiMBORÁN 2010], és Balatonmagyaród határában fekvő középkori Kolon faluból ismertettek csontüllőket (Kvassay-Vörös 2010], Az általam feldolgozott lelőhelyekről szintén kerültek elő hasonló típusú leletek (2. ábra, 5. táblázat Tóth 2012; 2014], Objektum Objektum típus Lelet Oldal Megfigyelés 14 gödör radius distalis fragmentum s csiszolt felület, rajta használati eszköznyom 119 kemence munkagödör radius diaphysis fragmentum rágcsált 150 árok radius fragmentum használati eszköznyom 198 árok metapodium diaphysis fragmentum vágott 4. táblázat: Ló maradványok (s: sinister]. A középkori leletek között néhány esetben, különösen a lócsontok esetében használati nyomra (pl.: Kolon, Kvassay-Vörös 2010] lettem figyelmes. Ez a „minta" az állatcsontok használatára utal. Hasonló jellegű leletekről összefoglalóan írtak tanulmányukban Gál Erika, Kovács Eszter, Kováts István és Zimborán Gábor (Gál-Kovács- Kováts-Zimborán 2010], Az általuk végzett kutatás alapján a faragott, csiszolt felületen egymást követő sűrű sorokban az aratáshoz használt sarló recés fogainak a nyoma látható. Ezek a darabok támaszként szolgáltak a fűrészfogú fémsarlók fogazásakor, vagy a kicsorbult sarlók fogainak helyrekalapácsolásakor. A csont egyidejű keménysége és rugalmassága révén megfelelt erre a célra. A csontüllő az állattartással Sertés - 72 db Aduit (2], subadult (1] és juvenilis (1] egyedek maradványai. A leletek túlnyomó része alacsony és közepes húsminőségű csont. A száraz végtag és a terminális régió maradványainak kis száma, illetve hiánya a levágást a vizsgált területen kívülre helyezi (6-7. táblázat]. A sertés leletek töredékesek, emiatt alkalmatlanok Teichert 1969 módszerrel történő marmagasság minimum értékének becslésére (Teichert 1969], Kutya - 148 db A kutya (min. 2 egyed aduit] maradványok túlnyomó része a 150. objektumhoz kapcsolódott. A gödör egy csaknem teljes hím kutya vázát tartalmazta. Mellette sertésfog és szarvasmarha borda töredékek voltak. 124
