Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Sztankovánszki Tibor A Makó-igási járandói szarmata telep szerkezete és épületei formájú. Betöltését enyhén ferde, a felső 100 cinben nagy mennyiségű tapasztással és paticcsal kevert sötétbarna humusz képezte. Az alján lévő egyenes alsó réteget sárga agyaggal kevert humusz alkotta. A gödör fala és alja nem volt kitapasztva vagy kiégetve. A patics- és tapasztásdarabokat rendszertelenül dobálták be a gödörbe. (3. kép] A római anyagot egy westerndorfi Drag. 37. tál (Kr.u. 175-250) és egy üressel 24,/Zeest 90. típusú amphora töredéke tette ki A szarmata kerámiát szürke korongolt perem-, alj- és oldaltöredékek, valamint kézzel formált fedő és oldaltöredékek képviselik. Előkerült még egy szürke orsókarika és nagy mennyiségű patics.19 125. obj./ 160. str. Átm.: 177 cm, relatív m.: 87 cm. A gödör a humuszoláskor sűrű paticsos foltként jelentkezett. A kerek alaprajzú, enyhén méhkas alakú gödör alja egyenes. Egy kisebb gödröt ástak be az objektum DK-i részébe. Betöltése paticsdarabokkal erősen kevert rétegből állt. A nagy mennyiségű paticsból álló réteg alatt agyagszemcsékkel kevert sötétbarna humuszos réteget figyeltek meg. (3. kép) Leletanyagát szarmata szürke és téglaszínű korongolt edénytöredékek perem-, fenék- és oldaltöredékei alkották. A kézzel formált leletanyagból ugyancsak perem-, fenék- és oldaltöredékek kerültek elő. A paticsok mellett napvilágot látott egy kéttagú oldalt hajlított lábú öntött bronzfibula és egy hólyagos bazalt őrlőkő töredéke.20 Az objektumok helyzete A gödrökben talált minden omladékdarab valószínűleg egy közeli házhoz, egy-egy kidőlt falszakaszhoz és/vagy falsarokhoz tartozott. A házakat tűzvész pusztíthatta el, a szétbontott falrészeket pedig később egy tereprendezés közben a fentebb említett gödrökbe dobálták. A 8. és 92. obj. leletanyaga alapján ez legkésőbb a Kr.u. 3. század második felében történhetett. A lelőhelyen feltárt épületekhez nem köthető teljes biztonsággal a 8. gödör, mivel annak egyik fele a nyomvonalon túl került feltárásra. 19 MFM Ltsz.: 2012.30.2134-2154, 2973-2993. 20 MFM Ltsz.: 2012.30.2599-2633, 2994-2999. A gödörtől nem messze, kb. 7 m-re DNy-ra a 15. ház található. Ennek ellenére fennáll annak a lehetősége is, hogy az épület alapjai a feltáratlan területen fekszenek. A 92. objektum a DK-i üres rész középső területén helyezkedett el. Hozzá legközelebb a 74. és a 105. ház feküdt a gödörtől kb. 15 m-re DK-re. A 92. gödör elhelyezkedése alapján tehát nehezebben köthető földbemélyített épülethez. A125. objektum a K-i üres térrész közepén van, melyhez közel a 140. ház helyezkedett el, a gödörtől kb. 11 m-re ÉNy-ra. Mindhárom gödörből számos jellegtelen vesszőlenyomatos paticsdarab került elő, amelyek jelen munkában annak terjedelmi keretei miatt, további részletes elemzésre nem kerülnek. Mivel a 3 gödör nem rendelhető egyértelműen épülethez, a leletek főként általánosabb építés- technikai szempontból kerülnek vizsgálatra. Fontos megjegyezni, hogy a paticsokat ért nem egyenletes hő és egyéb hatások is megnehezítik az értelmezést. Ezáltal csak egy mozaikos képet lehet alkotni a makói település egykori házairól. Padlómaradványok A 8. gödörből a ház agyagpadlójából egy darab került be a múzeumba.21 A lelet vöröses, járófelülete keményre letaposott, metszete egyrétegű. A töredék vastagsága átlagosan 4 cm. Ezenkívül még egy keskenyebb (kb. 3cm) padlótöredék került elő a 75. gödörből.22 Falak A néprajzi analógiák alapján a sövényfal igényelte a legkevesebb szakértelmet, és ezek építőanyaga mind a mai napig könnyen előteremthető az Alföldön (Sztrinkó 1978, 146). A felépítményben jelentős szerepet játszottak az egyszerű ácsmunkával készített fák. Erre következtethetünk több négyzetes átmetszetű 21 MFM Ltsz. 2012.30.2925. (h.: 18 cm). 22 MFM Ltsz. 2012.30.2965. 107
