Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Sztankovánszki Tibor A Makó-igási járandói szarmata telep szerkezete és épületei Összesen 7 ház alapgödre (14., 19., 45., 58., 74., 86., 140. obj.) és két padló került feltárásra (15., 105. obj.),5 amelyekkét nagyobb csoportba tömörültek (2. kép). A településrészlet ÉNy-i részen egyedüli épületként a 140. objektum, a középső részen a 14., 19. és 45. házak, és a 15. padló alkottak egy csoportot, míg a DK-i csoportban, egymáshoz közel az 58., a 74. és a 86. ház, valamint a 105. padló helyezkedett el. A 9 ház közül a kiemelkedés gerincén, a település középső részén levő 4 épület (14., 15., 19., és 45. obj.) egy sorban, ÉNy-DK-i irányban egy házsort alkothatott. Az épületek közötti távolság nagyjából 5-9 m. Wicker Erika Kiskunfélegyházán hasonló (kb. 8-10 m) távolságot figyelt meg az egy sorba rendeződött épületek között.6 A fent említett 3 házcsoport között egy-egy szabálytalan szélekkel rendelkező, közel négyzet alakú üres terület (belső udvar?) található (2. kép). A két, szinte objektummentes térrészt a középső házcsoport választja el, azonban pontos lehatárolásuk a feltárás kis területe miatt nem lehetséges. A település DK-i részén helyezkedik el a nagyobb alapterületű térrész, amely kb. 31x33 m. A másik „udvar” a telep ÉNy-i részen található, kisebb, 25x30 m kiterjedésű. Elképzelhető, hogy a 33. lelőhelyen az udvarok köré szerveződtek a családi, nagycsaládi és/ vagy gazdasági egységek.Ez a megállapítás viszont a feltárás kis felülete miatt nem igazolható egyértelműen. Hasonlót figyeltek meg 2004-ben Kiskunhalason, ahol a feltárt 2-3. századi településen nagyobb méretű üres területet figyeltek meg a földbe mélyített házak között.7 Szarmata épületek a publikációk tükrében Az első szarmata, felmenő fallal rendelkező épületre utaló nyomokat Párducz Mihály figyelte meg és tárta fel a hódmezővásárhelyi Solt-Palén. 5 A105. padlót egyszer az első rétegnél 3 cm-rel magasabban megújították. 6 A házak Kiskunfélegyházán egy árok mentén sorakoztak. Ezen a teleprészleten a makóihoz hasonlóan 4 házat tártak fel egy sorban. Wicker 1997, 73-74. 7 A3 épület egymástól kb. 40 méterre állt. RostaLichteinstein 2011, 86. A háznyomokat 1934-ben paticsrögök és padlók formájában regisztrálta (Párducz 1935, 178). Később 1938-ban publikált a közelben (1,1 km-re Ny-ra) feltárt lelőhelyről két objektumot, melyek alapján elsőként készítette el szarmata házak rekonstrukcióit (Párducz 1938, 3. ábra, 4. ábra, 117-118). Ezt követően Párducz a Mohácson 1949- ben feltárt paticsfalú ház alaprajzából kiindulva egy jóval hitelesebb épületet vázolt fel (Párducz 1949, 86-87,2. kép). A császárkori házak szempontjából jelentős Párducz Mihály és Korek József munkája, mely az ózdi stadion területének feltárása nyomán készült. 1958-as publikációjukban a lelőhely császárkori, földbe mélyített épületeit alaprajzuk és az objektumokhoz kapcsolható jelenségek alapján 7 különböző csoportra bontották (Párducz- Korek 1958, 27-29). A feltárás publikációjához kapcsolódva egy évvel később készítette el Vargha László az Ózdon feltárt házak vázlatait néprajzi adatok felhasználásával.5 6 7 8 Közel 40 év elteltével Dinnyés István a nyáregyházi lelőhelyek alapján csoportosította - főleg a cölöplyukak száma és elhelyezkedése alapján - a szarmata, fölbe mélyített házakat (Dinnyés 1997,369-370). Vörös Gabriella a szarmata települések összefoglaló ismertetésében értekezik külön az épületekről (Vörös 1998, 56-61). Az M5-ÖS autópálya nyomvonalán végzett feltárásokhoz kapcsolódik a Szatymaz közelében feltárt és Béres Mária által feldolgozott két településrészlet. 2005-ben megjelent munkájában a szarmata földfelszíni, és földbe mélyített házak részletes összegyűjtését végezte el (Béres 2005, 199-234). Eddigi ismereteink alapján felszíni épületek meglétére utalhatnak a szabályosan elhelyezkedő cölöplyukak, a paticsomladékok, valamint a sekélyen földbe mélyedő padló. A felszíni házakról kevesebb információval rendelkezünk, mint a földbe mélyített épületekről. Első alkalommal 1970-ben Kunszentmártonban Vaday Andrea, majd Kürti Béla 1972-ben Bordány határában észlelt felszíni épülethez tartozó cölöplyukakat (Vaday-Vörös 1980, 121, Vörös 1987, 18-19, Vörös 1998, 60). 1986-ban a felszíni paticsomladékok alapján Cseh János tárt fel felszíni épületeket Szolnok-Zagyvaparton (Cseh 1998, 8 Rekonstrukció készült a 11., 14., 23., 30., 42., 62., 67., 73., 95., 96. házakról. Vargha 1959,195-207. 104
