A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Tóth Anikó: Kiskundorozsma-Subasa (M5. Nr. 38. 26/90) késő avar temető állatcsont leletei (M5 Nr. 38, 26/90)
Tóth Anikó Kiskundorozsma-Subasa (M5. Nr. 38. 26/90] késő avar temető állatcsont leletei 40. sír: gyermek sírja Ételadomány. A 4-5 év közötti gyermek jobb oldali lábfejéhez szárnyas csontokat (tyúk), a jobb alkar és felkar csontnál, a bal oldali bordáknál tojást helyeztek el (Szalontai Kézirat, 13. táblázat, melléklet).9 Házityúk 1 egyed: 35 db csont töredék, melyek a húsos végtag régió, a szárny és láb részei. A fej hiányzik. Részleges csontváz. Aduit. 42. sír: felnőtt férfi sírja Ételadomány. 45-50 év közötti férfi bal medencecsontja és bal kézfeje mellett tyúk csontokat helyeztek el (Szalontai Kézirat, 8. táblázat).10 11 Házityúk 1 egyed: 21 db csont töredék, melyek a húsos végtag régió, a szárny és láb részei. Részleges csontváz. Fejlett egyed. 43. sír: felnőtt nő sírja Ételadomány. 20-22 év közötti női sír mellékletei tyúkok részleges vázai és tojáshéj töredékek (melléklet 14. táblázat, 7. ábra)11. A házityúk maradványok a nő jobb kézfejénél feküdtek. A tojáshéj darab a bal comb mellől került elő. A bal vállánál csiga maradványai voltak. A bal felkarcsont belső oldalán két faragott, festett csontlemez feküdt, szarvasmarha bordából készültek. Házityúk 2 egyed: 22 db csont töredék, melyek a húsos végtag régió, a szárny és láb részei. A fej hiányzik. Részleges csontváz. Fejlett tyúkok. Szarvasmarha 1 egyed: 2 db csont, festett, faragott borda (10. táblázat). Csigahéj 2 egyed: a bal vállnál. 9 M5 38.26/90 Marcsik Antónia: Antropológiai jelentés. 40. sír 4-5 év közötti infantilis gyermek 10 M5 38.26/90 Marcsik Antónia: Antropológiai jelentés. 42. sír 45-50 év közötti maturus férfi 11 M5 38.26/90 Marcsik Antónia: Antropológiai jelentés. 43. sír 20-22 év közötti juvenilis nő Késő avar temető állatmaradványainak archaeozooklógiai vizsgálata A földműves, paraszti életmód térhódítása, a letelepült életmódra való áttérés és az etnikai keveredés a sírokban elhelyezett ételmellékletek terén jelentős változásokat hozott. A nomád és a félig letelepült népeknél jellemző ló, szarvasmarha és juh sírmelléklet dominanciát felváltotta a szárnyasok dominanciája (Erdélyi 1982; Szőke 2003). A régészeti állattani kutatások eredményei alapján, a mai Magyarország területén feltárt népvándorlás kori sírokban tömegesen maradtak fenn az abban a korban tenyésztett, a római kori tyúkoknál kisebb termetű házityúk csontmaradványok és főként a gyermek sírokban található tojáshéjtöredékek. A halottak sírjaiba helyezett teljes vagy részleges szárnyas maradványok útravalóul szolgálhattak, életükben és hitvilágukban jelentős szerepet játszhattak (Matolcsi 1975; Matolcsi 1982; Bartosiewicz 1995). A subasai állatcsontok 95%-át szárnyasok, házityúk és házilúd képezték.12 Az emlős és a csiga maradványok 2-2% arányban fordultak elő. Az ételadományként elhelyezett szárnyasok csaknem teljes vázak, a törzs, az elülső és hátulsó végtag csontjai elsősorban, amelyek a húsos végtag régiót képezik (9. táblázat). 12 Az M5 Nr. 63. 26/4 Kiskundorozsma-Kettőshatár I. lelőhely temető leletanyaga további értékes adalékot képezhet avar kori temetők sírmellékleteinek megismerésében, mivel a rendelkezésre álló adatokalapján a leletek 53 %-át házi szárnyas (2026+90 db lelet) maradványok alkották. A lelőhely ásatás vezetői Mészáros Patrícia, Paluch Tibor, Szalontai Csaba (2004). Az állatcsont leletek feldolgozását, a Móra Ferenc Múzeum irányítása alatt működő Térinformatikai Laborban végzett munka során, az elsődleges elvárásoknak megfelelően Tóth Anikó ésAlmási László végezte. (Az M5 autópálya nyomvonalának Régészeti Feltárása Kiskundorozsma-Kettőshatár I. Temető állatcsont anyaga. 26/4, M5 Nr. 63. lelőhely. Archeozoológiai értékelés: Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattár Ltsz.: AD/5143-2007) 93
