A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben a húrvezetést csak a 179. sírból előkerült darabnál figyelhettünk meg [1. ábra 3).56 A kéttagú, felsőhúros ruhatűző kapocs rugószerkezetének felső végén egy gomb található. A kar alsó részén textillenyomat maradványa látható. Az egyetlen bronzból készített, oldat hajlított lábú, kéttagú, alsó húrvezetésű, szögletes ken- gyel-átmetszetű példányt a 175. sírból bontottuk ki (Kujáni 2015, 127, 15. tábla l).57 Kengyele és lába enyhén síkozott. Díszítést ezen a darabon nem találtunk (1. ábra 4). IV típus: kéttagú, spirálkaros, aláhajlított lábú, magastűtartójú fibula. A2. századtól kimutatható aláhajlított lábú fibulák a szarmata Barbaricum leggyakoribb formái (Vaday 1997, 124-125). A temetőben, egyetlen ilyen típusú példányt találtunk (165. sír), amely öntéssel készült (Kujáni 2015,125,13. tábla 5). Kivitelezése a legszebb példányok közé sorolja az Alföld területén. A gyöngyözött drótrátét ilyen típusú fibuláknál eddigi ismereteink szerint két lelőhelyen fordult elő: Tiszadob-Sziget (Istvánovits 1993, Abb. 9.4) és Madaras-Halmok (Kőhegyi-Vörös 2011,107, 74. tábla 5). Az oldalt hajlított lábú daraboknál is megtalálható ez a díszítmény (Vaday 1989, Abb.17, 7-8), de ezek sem alaptípusukban, sem megmunkálásukban nem hasonlatosak az apátfalvi példányhoz.58 A láb fazettálása, ék alakú vésete a pajzs alakú díszítménnyel unikális (1. ábra 5). A kengyel síkozása, a bikónikus nódusz, a zömök felépítmény, a kidolgozottság a hunkori példányok jellegzetessége (Vaday 1989,87). A fibula kifejezetten nagy mérete, egyedisége esetleg utalhat az eltemetett társadalomban betöltött kiemelkedő státusára, ezt erősíti meg a sírban talált egyéb mellékletek (támadó szálfegyver,59 kés, a díszített csat, érme) együttes jelenléte is. 56 IV/B altípus. 57 II1/B altípus 58 Egyéb fibuláknál is megfigyelhető a drótrátét, pl. a do- bozfibulák egyes csoportjainál [vaday 1989, Abb. 18, 11-12). Női temetkezésekből a filigrán és drótrátétes díszítményű aranyékszerek Szentes-Nagyhegyről, Hortobágy-Poroshátról, Jászberény-Alsómuszajról, Hódmezővásárhely-Erzsébet-Újközség lelőhelyekről ismertek (Vaday 1994,108-110). 59 A fegyver az ismert tipológiai besorolások egyikébe sem illeszthető be (Vö.: Istvánovits-Kulcsár 1995, 9-32; Vaday-Domboróczki 2001, 93-97). A két különböző típusú bronzfibulával elhantolt férfi a temető középső részén helyezkedett el csakúgy, mint a korábban már említett - viszonylag gazdag melléklettel eltemetett - kettős fibulaviseletes nők csoportja (9. tábla). Csattal záródó övék60 A férfi viseleti elemek közül öveket - csakúgy, mint a fibuláknál - 6 esetben találtunk a temetőben (12. tábla). Ebből 5 tartozott a tipológia- ilag értékelhetőek közé, egy (127. sír) annyira töredékesnek bizonyult, hogy csak feltételeztük a csat jelenlétét a sírban (Kujáni 2015, 92). Egyetlen temetkezésnél sem találtunk kettős övviseletre utaló nyomot. Két csat rablott sírból került elő (127. és 131. sír), de ez utóbbi (ovális) a medence alatt in situ helyzetben feküdt (Kujáni 2015,113,3. tábla 131/1). Az anatómiai rendben lévő vázaknál a csatok a test középtengelyében - a medencén vagy annak valamely oldalán - helyezkedtek el. Az egyetlen szíjvég a 175. sírból került elő, amely a jobb alkar belső részén volt (Kujáni 2015,127,15. tábla). Kés és öv meglétére utaló nyomot férfiak esetében 5 alkalommal fedeztünk fel (127., 134., 138., 165. és 175. sír), ebből 2 sírban az egymáshoz való viszonyukat is elemezhettük (165. és 175. sír) (14. tábla). Az előbbinél a kés pengéje a bal medencelapát alatt a bal csukló vonaláig, nyéltüskéje a medencelapát belső részén helyezkedett el, míg a csat a medence közepén volt (Kujáni 2015,125,13. tábla). Utóbbinál a kést a medence közepén vízszintesen, a csatot ugyanitt, de a szíjvéget a jobb alkar belső oldalán figyeltük meg (Kujáni 2015,127,15 tábla).61 Anyaguk szerint vasból és bronzból készített csatokat különítettünk el. 3 esetben találtunk vascsatot (131., 134. és 165. sír). Ezek kivétel nélkül megvastagodó, ovális csatfejjel készültek, és mindegyik szíjszorító nélküli darab volt (2. 60 A tipológiai besorolás megegyezik a női és gyermek övéknél alkalmazottal. 61 Női temetkezések közül egyetlen alkalommal figyelhettünk meg öv és kés egyidejű jelenlétét. (146. sír). (14. tábla). 40
