A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben magas százalékban ólmot és ónt tartalmaz, valószínűleg nemesfémet (ezüst] utánozhatott. A lemeztöredék hátoldalán 2 nittszeg teljesen, egy pedig nyomokban található. A „girland" motívum felső és alsó ívénél egy-egy apró nittszeg lenyomata látható. Hátoldala szerves anyagból (fa vagy bőr] készülhetett (13. tábla 9], Bronzlemezből préselt, 3 karéjos vagy lóhere alakú, töredékes veretet találtunk a 159. számú bolygatatlan sírban (Kujáni 2015,122,10. tábla 4).44 Hátoldalán valószínűleg a rögzítéshez tartozó, j elen állapotában igen töredékes lemezpántok láthatók. A veret„szirmait" két koncentrikus körrel díszítették (13. tábla 10]. Késő szarmata közegben formai párhuzama eddig ismeretlen. Ugyanebből a sírból származik egy igen töredékes bronz lemezveret is. (Kujáni 2015,122,10. tábla 5], Hasonló töredéket a 180. sírban találtunk, itt azonban egyértelmű a veret a csattal való kapcsolata. Nem veretként, hanem „gombként” értelmezhető a 129. számú, erősen bolygatott sírból előkerült vaskorong (Kujáni 2015,114, 2. tábla 3], Kerek, előlapja kissé homorú, hátsó felszínén nittszeg vagy hurok maradványa látható (13. tábla 11]. Az 1,9 cm átmérőjű vastárgyhoz hasonlatos darabokat Tiszaföldvár-Téglagyár 84. sírjában találtak (Vaday 2005,151-198], Az itt előkerült pitykék a fej körül helyezkedtek el és ezüstözött bronzból készültek. Három részből, egy félgömb alakú lemezből és egy fi alakú függesztőfülből - ez utóbbit Schwarcz Dávid két külön szerkezeti elemként értelmezi - tevődnek össze (Schwarcz 2011, 57-58], Az apátfalvihoz hasonló, vasból készült, félgömbszelet alakú tárgyat Párducz Mihály Szentes-Sárgapart 24. sírból (Párducz 1950,10, XII. t. 5 a-b] és Jászberény-Alsómuszajról (Párducz 1959, 332, XXIX. 1.16] közölt. Ezeket nem pitykeként határozták meg, funkciójuk így kérdéses. További kutatások szükségesek a hasonló típusú, függesztőfüles, alakilag megegyező tárgyak viseletben betöltött szerepének meghatározásához. 44 Csatot a sírban nem találtunk. A ruhák gyöngyözött díszítése45 A szarmata női viselet jellegzetes eleme a gyöngy. Kulcsár Valéria megállapítása szerint a sírok közel egyharmadában fordul elő a láb körül gyöngy, amit szoknyának, nadrágnak, esetleg lábbeli hímzésnek tulajdonít (Kulcsár 1998,48], Vörös Gabriella és Kőhegyi Mihály az algyői 76. számú temetkezésnél egyértelműen nadrágot említ (Kőhegyi-Vörös 1992, 12. kép] és Bozsik Katalin a subasai 121. sír rekonstrukciós rajza alapján is ezt a viseleti módot erősíti meg: „az eltemetett nadrágot viselt, melynek alját kilenc üveggyöngysor ékesítette” (Bozsik 2003, 102], Nadrágot hordhatott az óföldeák-ürmösi asz- szonyok nagy többsége is (Gulyás 2014, 49], Istvánovits Eszter a tiszadobi temetkezések kapcsán a legvalószínűbb viseletnek a csizmát tartja (Istvánovits 1998,314], és egyértelműen iráni eredetű hagyományként jelöli meg. A késő császárkorban leggyakrabban üveg- és karneolgyöngyök kerülnek a sírokba, de előfordul borostyán, féldrágakő, kagyló, csiga, csont, kő, és fémgyöngy is.46 Az apátfalvi temető gyöngykészletét a 4. számú táblázatban rendszereztem. Összesen 7 női temetkezésnél találtunk ruhaalj kivarrásra utaló nyomot,47 in situ helyzetben a 139., 171., 182. és a 203. sírban tudtunk megfigyelni ilyen típusú viseletét (Kujáni 2015, 118, 6. tábla; 126, 14. tábla; 131, 19. tábla; 136, 24]. Leánygyermekek sírjaiban a ruha gyöngyös hímzésére nem találtunk bizonyítékot (3. tábla], A láb körüli, üvegből készült gyöngyöktöbbsége átlátszatlan, sötét,48 hasáb- és lecsapott sarkú hasáb alakú (4. tábla, III—IV. tipológiai csoport].49 * Ezek a típusok szinte uralkodó jellegként is meghatározhatóak, hiszen ezen kívül csak egy barna, aranylemezzel bevont, csonkakúp alakú 45 A tipológiai besorolás módszertanát ld. 4. lábjegyzet. 46 A tipológiáról bővebben ld. vaday 1987, 152-175; 1989, 315, Abb. 23. 47 A felsőruházat esetleges gyöngykivarrásáról korábbi fejezetben már utaltam. 48 A sírleírásokban a külső megjelenés alapján ezüstfehér, jelen állapotukban fekete, nyomokban ezüstfehér színűként határoztuk meg őket. A tipológiai táblában fehér színűnek jeleztem (4. tábla]. 49 Ez utóbbi típust Vaday Andrea az V/2/A csoportba sorolta (vaday 1989, Abb.20). 37
