A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Hegedűs Anita Egyetemisták a terepen Illetve a tudás szempontjából még jó lenne, ha fel lenne tüntetve, hogy melyik az eredeti és melyik a másolat. De ettőlfüggetlenül szerintem Szegeden nem volt még ilyen témakörben ilyen szép kiállítás." A fáraó-kiállítás sikerét kétségtelenül a téma ismertsége, kedveltsége és misztikuma hozta meg. Ezt támasztja alá mind a diákok, mind a tanárok véleménye azzal kapcsolatban, hogy mit szóltak a gyerekek, mikor megtudták, hogy a Kass Galériába fognak látogatni. így reagált egy diák: „nagyon örültem, egyébként is érdekel a kultúrájuk, sokat olvasok ilyen könyveket. Amikor kicsi voltam, volt egy könyvem, amit sokszor elolvastam. De azért néha félek bemenni este a szobámba, mert azt hiszem, hogy van bent egy múmia.” A pedagógusok is utaltak arra, hogy az iskolán kívül is találkoznak a témával, tehát ők is bizonyították, hogy széles körben ismert területet mutatott be a kiállítás (blocbuster jelleg]: „Az egyiptomi kiállítás különösen érdekelte őket, hiszen ebben nőnek fel: a különleges színeket és formákat filmekből és könyvekből ismerik - így a kiállítás is felkeltette az érdeklődésüket"; „Nagyon örültek neki, hiszen ez az egyik kedvenc témakörük, nem tudom miért, talán a misztikum miatt. Illetve több ilyen témájú filmet láttak már, a fáraós világról, és nagyon megörültek neki, és nagyon várták ezt a mai napot. És teljes létszámban vagyunk, tehát ez is mutatja, hogy nagy volt az érdeklődés.” Egyéni kalandozások a Halottak Birodalmában A nem szervezett módon létrejött csoportok mindegyike előre meghirdetett, ingyenes tárlatvezetésre érkezett a galériába. A résztvevők között ismét több korcsoportot találtunk: az egyetemista fiatalokat, a középkorúakat és az idősebb, 55-60 év körüli korosztályt. Kíváncsiak voltunk, milyen különbségek vagy hasonlóságok figyelhetőek meg a különböző korú látogatók kiállítási élménye és véleménye tekintetében. A tárlatvezetéseket a múzeum munkatársai tartották körülbelül 25-30 percben, mely során végigjárták az összes vitrint, falfestményt, és érdekességeket osztottak meg a kiállítás kapcsán a résztvevőkkel. A tárlatvezetéseken átlagosan 25 fő vett részt - ebben a kis kiállító- térben még éppen kényelmesen tudták követni a tárlatvezetőt. A Móra-kiállításhoz képest itt sokkal kisebb volt a szétszéledés aránya: a gyermekek kivételével mindenki együtt haladt a tárlatvezetővel, figyelt az elhangzottakra: „A tárlatvezetés alatt összetartó volt a csoport, figyelmesen végig hallgatták a történeteket és információkat, majd mindenki saját kedve és érdeklődése szerint nézegette tovább az egyiptomi sírkamrát." A Móra-kiállításhoz hasonlóan a sírkamrában is igény mutatkozott arra, hogy a tárlatvezetés után is maradjanak még a látogatók és saját tempójukban újra átjárják a teret: „összességében azt figyeltük meg, hogy az érdeklődök sok időt töltöttek még bent és figyelmesen végig olvasták a táblákon lévő információkat." Egy újabb terepmunkanaplóban lejegyzett csoport azonban máshogy reagált a tárlatvezetésre: szinte kötelező jelleggel hallgatták végig az információkat, mintha „kipipálták volna", hogy ezt is hallották, majd gyorsan haladtak tovább - történt ez a terem legrejtelmesebb és legmeghittebb részében, a szarkofág kis kamrájában. Idézzük a megfigyelőt: „A csoport minden tagja bepréselődött a kamrába, udvariasan szemlélni kezdték a szarkofágot, de az idősebbek, és az a néhány gyerek, akik szintén a tárlatvezetésen vettek részt, sokkal hamarabb elfordították a tekintetüket a szarkofágról, mint a csoport többségét képező fiatal-középkorú felnőttek. [...] Lehetséges, hogy a csoport tagjai már láttak egyiptomi síremléket, de az is lehet, hogy ez csak nekem volt ilyen kiemelkedő fontosságú, mindenesetre csalódottan jegyeztem fel, hogy a csoport legtöbb tagja 10 másodpercnél tovább nem csodálta a régi síremléket." Ez a jelenség magyarázható a tárlatvezető személyiségével, egyéniségével is, ugyanis ezen tárlatvezetés alkalmával nem tudta a vezető bevonni a csoportot, a történetei nem érték el a látogatókat. Egy másik naplóban megjelenő, karizmatikusabb tárlatvezető azonban sokkal inkább képes volt fenntartani a résztvevők figyelmét - a tárlatvezetők személyiségének, 354
