A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István

Sánta Gábor

Gajdács Mátyás és Fekete István

küldött meg." Azonban az 1945 „előtt küldött adományai részben a Madártani Intézetben, részben a Természettudományi Múzeumban elhamvadtak az intézmények [1945-ös és 1956- os] pusztulásakor".

Etiópiái egzisztenciája felszámolásakor Gajdács a „nagy gyűjteményét 1963-ban felajánlotta a Természettudományi Múzeumnak - számolt be róla Keve András mivel azonban az nem rendelkezett kellő anyagi fedezettel", a birtokában lévő anyag nagyobb részét a belga Tervuren Múzeum Közép-Afrika-gyűjteményének adta el. 1965 késő nyarán természetesen haza sem üres kézzel érkezett, ugyanis a széthulló „gyűjteményeinek javát - sok néprajzi anyaggal együtt - magával hozta. A madárgyűjtemény kisebbik részét - kb. 40 bőrt - az igen értékes könyvtárával együtt a Madártani Intézetnek ajándékozta, kb. 150 bőrt, az emlősanyaggal együtt, a Természettudományi Múzeumnak adta el. A hüllőanyag kis része a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonába jutott”. Érdeklődésemre az utóbbi intézmény azt válaszolta, hogy csupán „egy tételt találtunk, amelyet Gajdács Mátyásáétól (Budapest, II. Frankel Leó út 82.) vásárolta múzeumunk (ceruzával beírva: 2000 Ft). Ez a 67.2.1. leltári szám alatt található, és Abesszíniából származó óriáskígyóbőr. Nekünk semmilyen más hagyatéki anyagról nincs tudomásunk itt". Egyelőre a Keve András nekrológjaiban megörökített szegedi Gajdács-látogatásoknak sincs nyomuk, mivel „sem az 1965-ös, sem az 1966-os leltárkönyvi bejegyzésekben erre vonatkozó tétel nem szerepel, egyedül a már említett 1967-es".B

A budapesti Természettudományi Múzeum „madárgyűjteménye 151 preparátumot őriz, amit Gajdács Mátyás gyűjtött. Ezek mind bőrbe tömött madarak, és 1 db kivételével 1967-ben lettek leltározva. Kevés kivétellel a 60-as évek első felében lettek gyűjtve Etiópiában".9 Egy másik fővárosi gyűjtemény pedig arról tájékoztatott, hogy „Gajdács Mátyásáétól 1967júniusában 192 néprajzi tárgyat és 17 bőrképet vásárolt meg a Néprajzi Múzeum. A tárgyakat az Afrika-gyűjteménybe,

8 Köszönöm Varga András és Medgyesi Konstantin segítségét.

9 Pereszlényi Ádám levele Sánta Gáborhoz. Budapest, 2016. jan. 12.

illetve a rajzgyűjteménybe leltározták be. A néprajzi tárgyak döntő többsége kereszt alakú függő. Az átadási jegyzéken kívül semmilyen más irat nem került a múzeum birtokába. Ezt látszik bizonyítani az Ethnológiai Adattár leltárkönyve is, amelyben nem találtunk Gajdács Mátyással összefüggésbe hozható iratokat".10 11 A budapesti Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár pedig arról tájékoztatott, hogy egyetlen katalógusuk sem jelzi, miféle kötetek kerültek hozzájuk a Gajdács-hagyatékból.11

Az itthoni közgyűjteményekben akkor még fellelhető anyagból a békéscsabai Munkácsy Múzeum 1986. február 22. és április 6. között centenáriumi emlékkiállítástrendezett.12 Abeszámoló összeállítója még úgy tudta, hogy Gajdács a „nagy értékű néprajzi gyűjtéséta Néprajzi Múzeumnak ajándékozta, de ez az anyag sajnos »lappang« valahol. Az Akadémia könyvtárának kéziratos etióp könyveket adott át”. Réthy Zsigmond mindkét esetben tévedett. A néprajzi anyag, mint láttuk, megvan, ellenben az akadémiai könyvtárból azt a tájékoztatást kaptam, hogy „nincsen a gyűjteményünkben Gajdács Mátyás hagyatéka".13 *

3. A Gajdács Mátyás és Fekete István által egyaránt tisztelt Kittenberger Kálmánt 1958. január 8-án búcsúztatták a Farkasréti temetőben, és a fiaként szeretett Fekete István lényegében azonnal gyűjteni kezdte a vele kapcsolatos életrajzi adatokat. A Kittenbergerről tervezett munka eredendően nem regény lett volna; az ismert Afrika-vadász özvegye a férje írásainak jegyzetekkel ellátott egybeszer- kesztését kérte az írótól, és ezt a megbízást akkor és ott nem lehetett visszautasítani. A Kittenberger Kálmán élete 1958-1959-ben készült el, majd 1962-ben látott napvilágot, még abban az évben két kiadásban.

10 Földessy Edina levele Sánta Gáborhoz. Budapest, 2005. ápr. 4. Ezt annak erről idején a Népszabadság is tudatta olvasóival. (1967. júl. 4.7.) A Néprajzi Gyűjtemény azóta sem gyarapodott további Gajdács-anyaggal.

11 Sipos-Bartl Boglárka levele Sánta Gáborhoz. Budapest, 2016. jan. 22.

12 Réthy Zsigmond: Száz éve született Gajdács Mátyás, az elfeledett Afrika-vadász. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 2. Bp., 1986, 62.

13 Isztray Simon levele Sánta Gáborhoz. Budapest, 2016.

jan. 21.

331