A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben és északi területéről származtatja. A szárnyasbalta altípus a késői időszakra (a 4. második felére és az 5. század elejére) keltezhető és feltehetően a Maros-vidéken sűrűsödik (Gulyás 2002, 2. táblázat 2. kép; Uő. 2015, 137-138). Csüngőt az összes gyermektemetkezésben 4 alkalommal találtunk (135., 163. és 178. sír). Leggyakrabban lányok sírjaiban, a nyaklánc gyöngyei között volt felfűzve (6. tábla). Egy 12-13 éves kislány összedobált csontjai között (135. sír) egy fehér, csonka gúla alakú korallgyöngy volt (Kujáni 2015,4. tábla 135/D). Csúcsán bronzlemezből hajlított, két szélén ível- ten kihajló, középen összekorrodált pántgyűrűt? figyeltünk meg. A két tárgy egy ékszerként funkcionálhatott (7. tábla 5). Ezen kívül egy 2-3 éves kisgyermek (163. sír) mellkasán helyezkedett el egy huzalból készített kisméretű bronzkarika (Kujáni 2015, 124, 12. tábla 1). Helyzetéből adódóan csüngőnek értelmezhető (7. tábla 6). Infantia II (5-6 éves) kislány bolygatatlan sírjából (178. sír) - a koponya alsó része és a nyak közötti részből - került elő egy másodlagosan felhasznált, Antoninus Piusdenariusbó\ készítettamulett (Kujáni 2015,17. tábla 6). Bronz rögzítőfüle töredékes, valószínűleg egy nittszeggel applikálták fel. Keltező értékékével jelen esetben nem számolhatunk (7. tábla 7) ,19 Ugyanebben a sírban a nyaklánc gyöngyei között függesztőfüles üveggyöngyöt találtunk (7. tábla 8). Az 5-6 éves kislány sírjában talált példányok mindegyike a nyaklánc gyöngyei között csüngött (Kujáni 2015,17. tábla). Mivel az ismert lelőhelyek közül ez az egyetlen, ahol gyermektemetkezésben tűnik fel, feltételezésem szerint viselete itt összefügghetett bizonyos óvó-védő, bajelhárító (esetleg fájdaloműző)20 szereppel. Speciális tárgytípusként értelmezzük a szak- irodalomban füles gyöngyként/gomba alakú gyöngykéntvagy csüngő alakú gyöngyként ismert ékszert. A kutatás jelen állása szerint két anyagból, borostyánból vagy üvegből készülhetett, ezek önálló típusokat alkotnak. Az üvegből készült példányok közül eddig két nagy csoporttal találkozhattunk: 19 Ennek okát ld. az „Érmék" című alfejezetnél. 20 Gondolhatunk erre azért is, mert a gyermek súlyos TBC-ben szenvedett, és minden valószínűség szerint a hosszan elhúzódó betegség igen nagy fájdalmakkal járhatott. (Marcsik-Kujáni 2015, 141-142., Kujáni 2015a 40-41). az egyik méz- vagy aranybarnaként jelenik meg, a másik világos- vagy tengerkék, esetünkben smaragdzöld színű.21 A lelőhelyen a 178. számú kislány sírjából három példány is felszínre került (Kujáni 2015,17. tábla 1.1, 5,8). Istvánovits Eszter véleménye szerint22 a borostyán példányok önálló csoportot alkotnak, melyeket Alekszejeva (alekszejeva 1978,74) a 193b. típusú gyöngyökhez sorol. Ezeket a 4. századra keltezi: fekete opak, sötétkék átlátszó, sárgás átlátszó színt említ a Fekete-tenger északi partvidéki darabokkal kapcsolatban. Az alföldi Barbaricumban - különösen a Vajdaságban és a Körös-Maros-közén - a mézszínű üveg és a borostyán példányok mellett a világos és sötét típusú üvegcsüngők előfordulása egyaránt megfigyelhető. Megfigyelésem szerint néhány csüngőtípus az ékesítésen túl egyéb funkcióval is fel lehetett ruházva. Amulettként hordhatták,23 * VII. esetleg egyéb, gyógyító/fájdalomcsillapító szerepet is betölthettek (különösen igaz ez a csengők és a balta alakú csüngök tekintetében). Fibulák Összesen 30 temetkezésnél figyeltünk meg fibu- lát. Leggyakrabban - 14 esetben - női sírokból kerültek elő (8. tábla). Rablott temetkezéseknél 7, 21 Az üvegből készül példányok közölt lelőhelyei az Alföldön: Madaras-Halmok 7., 232., 236., 334. sír (Kőhegyi-Vörös 2011,3. tábla 2; 55. tábla 10; 56. tábla 11; 75. tábla 8); Szabadka-Verusics 67. sír (Szekeres-Szekeres 1996.10., VII. tábla 9); Vojlovica-Pancsevo 35. sír (Batistic-Popadic 1985, 64., 34.113-114); Tiszadob 28 sír (Istvánovits 1993, 107, Abb. 13.9), Óföldeák-Ürmös SNR 159. sír (Gulyás 2014,42., XIII. tábla 7); Szeged-Kundomb 260. sír. Ez utóbbi temetkezést az ásató az avararokhoz köti, míg Pintye Gábor iráni eredetűnek tartja (Pintye 2011,71-81). Közlés alatt áll: jánoshalma, Hergyevica HT-40 lh. 32 SNR; Kiskundorozsma-Daruhalom-dűlő 111., 214. és 230. sír; Felgyő-Kettőshalmi-dűlő, 4253. objektum, valamint a dolgozatban többször említett M43-as autópálya 10. lelőhelyén előkerült példányok. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Sóskúti Kornélnak, hogy a publikálatlan leletek adatainak előzetes közlését engedélyezte. 2 2 Köszönettel tartozom Istvánovits Eszter szíves szóbeli tájékoztatásáért. 2 3 Az amulettek, talizmánok, csüngök jelentéstartalmának elkülönítéséről válogatott irodalmat ld. Kujáni 2015a. 30
