A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége bevételhez jutottak volna. Az értekezleten egy 15 tagú bizottság kijelölésére is sor került azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a szövetkezet alap- és szervezeti szabályait.39 Az 1940-es évek végén az egyesület megpróbálta elérni azt, hogy a földművelésügyi minisztérium ne csak Hódmezővásárhelyen, hanem Csongrádon is létesítsen szőlészeti és gyümölcsészeti szakiskolát, ahol a kisbirtokosoknak lehetőségük nyílt volna a korszerű ismeretek elsajátítására. A szervezet megbízottai felkeresték a főispánt is, aki azt javasolta nekik, hogy kérésükkel forduljanak Dobi István miniszterhez. A tárca vezetője azt tanácsolta, hogy az egyesület próbáljon megfelelő helyet keresni az elméleti és a gyakorlati oktatás számára, valamint találjon legalább 30 jelentkezőt, akik igényt tartanának a képzésben való részvételre. A miniszter azt ígérte, hogyha a feltételek teljesülnek, akkor hajlandónak mutatkozik az intézmény megalapítására. Az egyesület akciója azonban sikertelennek bizonyult, mivel a szőlőbirtokosokközül mindösszesen 12 személy érdeklődött a képzés iránt. Az egyesület az 1920-as évek elején ragaszkodott a kisüsti pálinkafőzés gyakorlatának visszaállításához, és szerette volna elérni azt, hogy a központi szeszfőzde helyett a külterületen létesüljeneklepárló üzemek, amelyeket a tanyákon gazdálkodók könnyebben meg tudtak közelíteni. Kongresszusok, nagygyűlések szervezése Az egyesület a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületével együttműködve több alkalommal szervezett Csongrádon olyan szakmai összejöveteleket, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a szőlőbirtokosok megvitathassák a szőlő- és bortermelés aktuális problémáit. 1927. január 23-án a városháza tanácstermében Zságer Mihály elnök köszöntőjét követően Szege Bálint ismertette az ágazat helyzetét egyúttal beszámolójában hangsúlyozta a termésmennyiség növelésének szükségességét. Ulicsnyi Károly borászati felügyelő előadásában a telepítésnél 39 Csongrád Népe 1946. június 2. 2. elkövetett hibákra, a metszés helyes módozataira, a tőkepótlásokra, a nem megfelelő fajták lecserélésére és a műtrágyával kombinált talajjavításra próbálta a résztvevők figyelmét felhívni.40 1931. augusztus 16-án a városháza közgyűlési termében Krüger Aladár nagygyűlésre hívta össze az egyesület tagjait, akiket tájékoztatni kívánt annak a parlamenti munkacsoportnak a programjáról, amelyik a szőlészet és a borászat érdekeit próbálta képviselni. A csongrádi kerület országgyűlési képviselőjeként ő is tagja volt a tömörülésnek. A politikus az összejövetelt megelőzően a Borászati Lapok hasábjain már ismertette az ágazat átalakítására, megreformálására vonatkozó elképzeléseit, amelyek között hangsúlyosan szerepelt a csemegeszőlők termesztésének támogatása, illetve típusborok előállítása céljából a kisbirtokosok tömörítése. Kiemelte ezen kívül azt is, hogy könnyíteni szükséges az illeték- és adóterheken, mert a borfogyasztás fokozására különben nem nyílik lehetőség. A nem értékesíthető bormennyiség hasznosítására a borpárlattá alakítást és a borecet gyártását tartotta megoldásnak, ugyanakkor fontosnak ítélte a kisüsti pálinkafőzés újbóli engedélyezését. Krüger Aladár csongrádi tartózkodása alatt nemcsak a parlamenti munkacsoport programjáról számolt be a jelenlévőknek, hanem igyekezett behatóan megismerkedni a helyi szőlőbirtokosok problémáival is azért, hogy sikeresebben képviselhesse érdekeiket.41 A Csongrádi Újság több terjedelmes írásban számolt be az összejöveteltől, amelyet a nagy érdeklődés miatt a városháza udvarán rendeztek meg, mivel a résztvevők nem fértek el a közgyűlési teremben. Azt követően, hogy Krüger Aladár meghallgatta a csongrádi szőlősgazdák követeléseit, tapasztalatairól augusztus 19-én Budapesten beszámolt a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének választmányi ülésén. Kihangsúlyozta, hogy a csongrádi mintájára más borvidékeken is szükséges megszervezni hasonló összejöveteleket, amelyeken a szőlősgazdák megoszthatják az országgyűlési képviselőkkel az ágazat helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Sürgette a borfogyasztási adó eltörlését 40 Csongrádi Újság 1927. január 25. 3. 41 Csongrádi Újság 1931. augusztus 20. 3. 274
